Lehet, hogy ebben a gazdasági helyzetben nem időszerű a téma felvetés, de ami tény az tény:A faluban nincs múzeum, amelynek feladata lenne Apátfalva történetére vonatkozó tárgyi emlékanyag gyűjtése, feldolgozása, a rendezett gyűjtemény bemutatása az érdeklődőknek ill. a téma kutatóinak.
„a múzeum jelképezi a jelen tiszteletét a múlt iránt és hitét a jövőben” (M.de Biran).1
A múzeum „templom, ahol megállt az idő” Germain Bazin.2
Tanyamúzeum a falu szélén
Az idei falunapokra ellátogattam lányommal és unokámmal szülőfalumba.Az érdeklődésem az interneten elérhető „Beke Lovas Szállás” ( http://bekelovasszallas.gportal.hu ) keltette fel. Könnyen megtaláltam a helyet amely nekem mindig Antal Balázs tanya marad. Gyerekkoromban itt játszottam a tanya jelenlegi működtetőjével sokak Manyi nénijével, szüleink – rokonok lévén - összejártak és nagy kártyacsatákat vívtak ott, ahol ma nagy dolgok vannak készülőben.
Végig jártuk a tanyát és környékét, megnéztük az állatokat az istállókban. Majd az épületek jöttek sorra: előbb a szállást ahol kulturált körülmények között lehet pihenni. Itt előkerültek régiségek a vendégek által nem használt helyiségekben: régi bútorok , használati tárgyak,fali díszek.(Bemutatókra készült anyagok: csutkababa, mákgubó formák,stb is). Utána átmentünk a régi tanya épületbe amelyből a tervek szerint kialakításra kerül a tanyamúzeum. A helyiségekben már sok minden megtalálható ami a leendő kiállítás anyaga. A belső szobában még áll a kemence, amelynek kuckója hasonló mint amilyenben egykor szerettem aludni nagyszüleimnél. „Manyi nénivel” beszélgettünk az elmúlt gyerekkorunkról,megélt élményeinkről, majd a jelenről amely a küzdelemről szól a faluval. Nem mindenkinek tetszik ami itt sarjad - útban van a tanya bizonyos jövőbeli elképzeléseknek. És természetesen bizakodással beszéltünk a jövőről, hogy milyen jó lesz ha elkészül minden és a nagyközönség is látogathatja.
Vegyes érzésekkel jöttem el. Egyrészt örültem a visszaemlékező beszélgetésnek és tetszik ami ott létesül. Másrészt aggódom,hogy sikerül-e?
A faluban nem tudom mi elérhető a régiségekből, a ma ott élő fiatalok mit tudnak a múltról:származásukról, hagyományokról. Ha érdekelné Őket hol tudnának utána nézni. Lehet hogy van ilyen csak én nem tudok róla, de akkor más sem aki a falu iránt érdeklődik.
A Szigetházban vannak tárgyak amelyek megtekinthetők. Szerintem nem ott van az igazi helyük. Azt sem mondom, hogy csak az Antal tanya az. De az igazi falumúzeum - amelyet ma skanzennek3 is hívunk - szerintem csak tágabb környezetben, a falusi életet bemutatni tudó épületekkel képzelhető el. Ezért támogatható a Beke család kezdeményezése. A falu vezetésének is támogatnia illene a jelenlegi helyen erkölcsileg és anyagilag egyaránt. Vagy ha nem, akkor biztosítani kell a célnak megfelelő területet épületekkel. A mai árak mellett megfizethető egy célnak megfelelő ingatlan. Biztos vagyok abban hogy a falubeliek is támogatnák aktív részvétellel a megvalósulást.
Reméljük még nem késtünk el nagyon – bár már sok mindent széthordtak "városiak" az anyagi haszonszerzés reményében.
1 , 2 Az idézetek Demeter Ágota „Múlt,jelen és jövő találkozása – múzeumok Kolozsváron 2007-ben” című tanulmányából valók.
3 A világ első szabadtéri néprajzi múzeumát, a stockholmi Skansent (ejtsd: szkanszen) egy stockholmi szigeten nyitották meg a XIX. század végén. Ezért a szabadtéri múzeumokat napjainkban a svéd intézmény nevének átvételével skanzeneknek (németesen) is nevezik.
A tábla avatására 2012. április 29-én az V. Apátfalvi íjásztalálkozó keretén belül került sor. Nagy örömünkre sokan összegyűltek, hogy ünnepélyes keretek között felavassuk Apátfalva rovásírásos helységnévtábláját.
.jpg)
Az esemény után beszélgettem édesanyámmal aki nagyon örült, hogy a néprajzi kiállítása ekkora örömöt okozott. Nagyon hálás, elsősorban nekünk, a családjának, akik tudtuk róla, hogy mennyire szereti a régi dolgokat gyűjteni és gondozni, és ebben ahol csak tudtuk segítettünk. Azóta már engem is megfertőzött a régi dolgok szeretetével és gyűjtésével és remélem folytatni tudom majd az ő általa megkezdett munkát.
Csak 8 éves, amikor édesanyját elveszíti, édesapja neveli őt és testvéreit. Cukrász szeretett volna lenni, de pénz nem volt taníttatására, valamint a földmunka és az állatok szeretete is visszatartotta. Házasságot köt 1943-ban Tóth L. Annával. Tanyája a Királyhegyesi úton, a külső tanyasi iskola mellett volt, bejáró a 9-es kilométerkővel szemben. 1944-ben katonai szolgálatra hívják, 3 hónapig Bátaszéken szolgál. Édesapját a háborúkor veszíti el. 1944-ben lánya születik, Anna. 1960-ig egyéni gazdaként él, dolgozik, majd a kommunista rendszer nyomására belép a termelőszövetkezetbe. 1971-ben a tanyai lakossággal ő is beköltözik a faluba, (elmondása szerint utolsóként) a Templom utcára. Itt épít házat, melyben feleségével 63 évet élt házasságban együtt. Ide várta két unokáját később 4 dédunokáját is. Járt a kertbarátok összejöveteleire, ill. az 1981-ben megalakuló népdalkör alapító tagja, és 21 évig énekes szólistája. Ezek mellett, tanácsaival, keze munkájával szolgálta az apátfalvi egyházközséget, melynek 20 éven keresztül pénztárosa is volt. 
Utolsó kommentek