HTML

Pátfalvai korrajz

Apátfalva község korrajza. Célom elsősorban az itt élő emberek szemével láttatni a falut. A minden napok történései hogyan határozzák meg a jövőt. Miben rejlik a továbblépés lehetősége. Van-e erre akarat? Vannak-e akik ezért tennének? Vagy bízzuk arra a néhány emberre akik eddig is hajlandóak voltak akár áldozatokra is? Vannak akikről tudunk, vannak akiket meg kell találni!

Apátfalvi képek

Utolsó kommentek

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Apátfalvi díszpolgárok - Dr.Csikota József

2023.03.08. 10:42 :: andreas

Dr. Csikota József

ARTISJUS-díjas, Hídas Frigyes-díjas fúvoskarmester

Díszpolgári címet kapott 2018-ban

 

Dr Csikota József
Makói Magán Zeneiskola igazgatója 
Makói Magán Zeneiskola Koncert Fúvószenekar karmestere
Az együttes bemutatása:
A Koncert Fúvószenekar 30 éve működik a Magán Zeneiskola keretein belül. Tagjai Makó és
Makó környékének fiataljai. Az együttes Európa számos országában lépett már fel, így többek
között nemzetközi versenyeken és fesztiválokon is részt vett Belgiumban, Spanyolországban,
Oroszországban, Csehországban, Olaszországban, Romániában, Horvátországban,
Szerbiában, Lettországban, Fehéroroszországban, ahonnan mindig dobogós helyezéssel tért
haza.
A Koncert Fúvószenekar karmestere Dr. Csikota József, a Közép-Kelet-Európai
Fúvószenekari Szövetség elnöke, valamint a Fúvószenei Világszövetség elnökségi tagja, aki
zsűritagként, előadóként és vendégkarmesterként fellépett New Yorkban, Chicago-ban,
Buffallo-ban, San Fransisco-ban, San José-ban, Moszkvában, valamint Európa számos más
városában és országában is. Egyetemi mestertanár, adjunktus, Alkotó-díjas, kétszeres
Artisjus-díjas, Hidas Frigyes díjas karmester. Nemrégiben a pedagógus életpálya legmagasabb
fokozatát, kutató-tanári fokozatot ért el, valamint a tavalyi évben a Magyar Művészeti
Akadémia ösztöndíjas kutatója lett. Számos vendégkarmesteri meghívásnak tehet eleget a
következő időszakban is, így Lengyelországba, Csehországba, Szerbiába, és az Egyesült
Államokba, apátfalvi származásúként öregbítve a fúvószene jó hírét.

 

Szólj hozzá!

Címkék: apátfalvi díszpolgárok

Apátfalvi díszpolgárok - Fazekas István

2023.03.08. 10:32 :: andreas

Fazekas István

Tanyasi tanító, zenész, az apátfalvi citera és népdalkör vezetője és tanítója

Díszpolgári címet kapott 2008-ban

 

Zenekonzervatóriumot végzett, majd a Tanítóképzőn és a Zeneművészeti Főiskola hegedű és zongora szakát végezte el. Kodály tanítványa volt. A településen tanyai iskolában kapott tanítói feladatokat. Mindeközben zenélni járt, mint pl. a citerabálba, s énekeseket kísért hegedűn. Még a tanyasi disznótorokra is kijárt zenélni. 50 évig tartó szolgálata alatt minden erejével azért harcolt, hogy annak a kicsiny közösségnek, amelyet a sors a gondjaira bízott lámpása legyen. Három generációnak adta át a tudását, a betűvetést, a zene, a dal szeretetét. A felnőttek mellett a gyermekek iránti elkötelezettsége is nemesíti tevékenységét, hiszen nélkülözhetetlennek tartotta az utánpótlás nevelését.

Szólj hozzá!

Címkék: apátfalvi díszpolgárok

Apátfalvi díszpolgárok - Keresztúri András

2023.03.08. 10:30 :: andreas

Keresztúri András

Néptanító

Posztumusz Díszpolgári címet kapott 2008-ban

 

Tanítói pályafutását az apátfalvi belső tanyasi iskolában kezdte, majd később a község iskolájának tanítójává lett. Az 1956-os forradalom eseményeknek Apátfalván meghatározó alakja; neki volt köszönhető a község békéje ezekben a zavaros időkben. A forradalom után, 1957-ben mégis letartóztatták, s szabadulása után megfosztva állásától, Budapesten építőipari segédmunkásként dolgozott. 1960-ban rehabilitálták. Tanítói munkája mellett nevét népművelő előadások és színjátszó csoportok megszervezése fémjelzik.

Szólj hozzá!

Címkék: apátfalvi díszpolgárok

Apátfalvi díszpolgárok - Benkóczi Zoltán

2023.03.08. 10:28 :: andreas

Benkóczi Zoltán

Színművész, magánénekes

Díszpolgári címet kapott 2006-ban

A község jó hírnevének egyik oszlopa. A kecskeméti Katona József Színházba kezdte pályafutását 1966-ban. 1974-ben végezte el az operett szakot. 1972-től az Operett Színház tagja. Kitűnő humorérzékű énekes, komédiás, kidolgozott nagy epizódszerepeket játszik. Színházi tevékenysége mellett a filmes életben is kiváló színészként vesz részt, számos előadás és filmszerep van a háta mögött. Nem feledve gyökereit, hazalátogatva, minden alaklommal megörvendezteti községünket előadásaival.

Szólj hozzá!

Címkék: apátfalvi díszpolgárok

Apátfalvi díszpolgárok - Dr.Durányik György

2023.03.08. 10:25 :: andreas

Dr. Durányik György

Orvos

Díszpolgári címet kapott 2005-ben

Óbecsei születésű, családjával a magyarságot üldözők elől menekült Magyarországra. 1956-ban a Szegedi Orvostudományi Egyetemen doktorált. Szabolcs-Szatmár megyében tevékenykedett, majd a családi kötelékek révén került Apátfalvára körzeti orvosnak. 37 éven keresztül végezte tevékenységét feleségével, aki pedagógusi pályáját hátrahagyva férje munkáját segítette asszisztensként. Több kitüntetést kapott széleskörű tevékenységéért. Folyamatosan szerepet vállalt a község egészségügyének szervezésében, a bölcsőde és az idősek nappali intézetének orvosi tevékenységének végzésében, szakmai előadásokban és a közéleti munkában.

Szólj hozzá!

Címkék: apátfalvi díszpolgárok

Apátfalvi díszpolgárok - Kovács Tibor

2023.03.08. 10:20 :: andreas

Kovács Tibor

Ruzsai plébános

Díszpolgári címet kapott 2003-ban

Hosszú időn keresztül Apátfalva plébánosaként sokat munkálkodott a község embereinek lelki és szellemi gyarapodása érdekében. Példamutató munkájával különös figyelmet szentelt ministránsaira, akikben a fiatalok oldaláról az Anyaszentegyház folytonos megújulását látja.  

Szólj hozzá!

Címkék: apátfalvi díszpolgárok

Apátfalvi díszpolgárok - Sánta Valéria

2023.03.08. 10:18 :: andreas

Sánta Valéria

Zongoratanár

Posztumusz Díszpolgári címet kapott 2002-ben

A Zeneművészeti Főiskolán zongora szakot végzett, majd tanítói oklevelet szerezve, a település Általános Iskolájában volt óraadó.  Apátfalván igazgatóhelyettesként dolgozott, majd ezt követően Magyarcsanádra került iskolaigazgatónak. Mindeközben sikeresen elvégezte a magyar-történelem szakot, s kérésére visszahelyeztek Apátfalvára, ahol aktívan részt vett Apátfalva közéletében. A tanítás mellett zongora, könyvtár és német szakkört is vezetett. Kiváló munkáját tanítványai kimagasló eredményei bizonyították. Az iskola színjátszó-csapatát is magas szintre emelte. Szakmailag és emberileg is segített mindenkinek. Alapítványt hoztak lére a hátrahagyott vagyonából, amelyből évente 10 kiváló tanuló továbbtanulását segítik.

Szólj hozzá!

Címkék: apátfalvi díszpolgárok

Apátfalvi díszpolgárok - Antal Balázs

2023.03.08. 10:16 :: andreas

Antal Balázs

Apátfalvi Pávakör és Citerazenekar alapító tagja, szólistája; nyugdíjas gazdálkodó

Díszpolgári címet kapott 2000-ben

Nehéz gyermekkort, majd más természetű, de szintén nehézségekkel terhelt felnőttkort élt meg gazdálkodóként. Keresztény szellemisége példaértékű volt. Végtelen szerény, szorgalmas és segítőkész emberként tisztességgel volt mindenki iránt. Nyugdíjas évei meghozták számára szeretett tevékenységének való önfeledt hódolást, az éneklést. Részt vállalt a citera zenekar alapításában, s az együttes szólistájaként közreműködött. Hangja volt a "tiszta forrás".

Szólj hozzá!

Címkék: apátfalvi díszpolgárok

Apátfalvi díszpolgárok -Klingler Gyuláné

2023.03.08. 10:14 :: andreas

Klingler Gyuláné

Tanítónő

Díszpolgári címet kapott 1998-ban

Kiváló szakmai felkészültségű tanítónő volt. Nagyszámú tanulócsoportjainak sikerei és eredményei, rátermettségét és különleges egyéniségét bizonyították az első osztályosok oktatásában-nevelésében. Oktatómunkájának külön kiemelt szelete, a gyengébb képességű vagy kevésbé szorgalmas tanulókkal folytatott munka, akikkel még tanítási időn kívül is foglalkozott. Munkájában nem csak a tanítványait, de a szülőket is bevonta, rámutatva a nevelés szépségére. Sokat fáradozott az óvoda és az iskola közötti jó kapcsolat kialakításáért. Szívesen és örömmel volt segítségére kollegáinak. A településen végzett 31 év tanítói tevékenysége során, több mint ezer gyermeket tanított meg az ismeretszerzés alapjaira.

Szólj hozzá!

Címkék: apátfalvi díszpolgárok

Apátfalvi díszpolgárok -Lukács Lászlóné

2023.03.08. 10:07 :: andreas

Lukács Lászlóné

Gyógyszerész

Posztumusz Díszpolgári címet kapott 1997-ben

Férje oldalán végezte munkáját saját gyógyszertárukban; becsületes, szorgalmas és köztiszteletnek örvendő patikus házaspár voltak. A II. világháború éveiben, férje besorozását követően, egyedül állt helyt gyógyszerészként. Ebben a háborús időszakban a megannyi kihívások ellenére is képes volt helytállni és a község lakossága számára rendelkezésére lenni. 1950-ben viszontagságos évek kezdődtek el a gyógyszerész házaspár életében: államosították gyógyszertárukat, sőt még el is helyezték őket egy időre. Visszakerülve Apátfalvára folytatták időnként küzdelmes, a település szolgálatába bocsátott alázatos, szorgalmas munkájukat, nyugdíjaztatásukig. A viszontagságaikat nem éreztetve, a szakmájuknak teljes elkötelezettségével, végezték tevékenységüket.

Szólj hozzá!

Címkék: apátfalvi díszpolgárok

Apátfalvi díszpolgárok - Dr. Katona István

2023.03.08. 10:05 :: andreas

Dr. Katona István

Váci segédpüspök

Díszpolgári címet kapott 1996-ban

Plébánosként 17 évet töltött el Apátfalván, s volt jó pásztora a településnek. Kerékpárral járta a községet és kopogtatott be családokhoz. Igazi lelkipásztor, aki minden körülmények között, jóban és rosszban, örömben és bánatban együtt tudott lenni rábízott nyájával. Játszótársa volt a gyermekeknek, tanácsadója a felnőtteknek, lelki erő volt az idős, a beteg, s a haldokló számára. Jelenleg az Ország Egyházi Iskolájának irányítója.

Szólj hozzá!

Címkék: apátfalvi díszpolgárok

Apátfalvi díszpolgárok - Borbély András

2023.03.08. 10:02 :: andreas

Borbély András

Karnagy, zeneoktató, a Dózsa György Általános Iskola volt hivatalsegédje

Posztumusz Díszpolgári címet kapott 1995-ben

„Bandi bácsi” a zene, a muzsika, a művészet, a nevelés, a bölcsesség és az emberség nagy örökségét hagyta a községre. Élete során mindent átölelő, önzetlen alkotó magatartásával nagy értéket teremtett. A zeneoktatásban őstehetség volt, pedagógiája pedig, óriási hatású. Tanítványai - Csikota József, Fejes István, Sóki Ferenc, Mátó Mátyás, és még sorolhatnánk - muzsikájukkal bejárták a világot. A helyi Borbély András fúvószenekar a nevét viseli.

Szólj hozzá!

Címkék: apátfalvi díszpolgárok

Apátfalvi díszpolgárok - Szigeti György

2023.03.08. 09:49 :: andreas

Szigeti György

Kántor-tanító

Díszpolgári címet kapott 1995-ben

Kántori teendők mellett tanítóként dolgozott, miközben elvégezte a magyar-történelem és az ének-zene szakot. Énekszakos tanárként részt vett a Pátfalvi Népi Együttes megszervezésében, és a község énekkarának vezetőjeként megkapta a népművészet mestere címet. Honismereti szakkör vezetése és a helytörténeti gyűjteményt létrehozása nevét fémjelzik. Néprajzi, helytörténeti gyűjtőként, rengeteg kutató és feldolgozó munkát folytatott. Meghatározó alakja volt a megyei népdalkörök és citera zenekarok megszervezésének. Nevéhez fűződik a "Röpülj páva" körök, népdalkörök, népzenei együttesek létrejötte. A község népéletének feltárásáért ő tette a legtöbbet. Megkapta a Sebestyén Gyula emlékérmet.

Szólj hozzá!

Címkék: apátfalvi díszpolgárok

Apátfalvi díszpolgárok - Varga Sinka József

2023.03.08. 09:43 :: andreas

Varga Sinka József

Iskolaigazgató, tanár

Posztumusz Díszpolgári címet kapott 1994-ben

Tanári munkáját az áldozatkészség és eredményesség jellemezte több évtizeden keresztül. Igazgatóként a nevelőtestület egységének megteremtése, szervező munkája példamutató volt. Aktívan részt vett a község társadalmi és kulturális életében. Nagy szerepet szánt a Sportnak, s életét végig kísérte ennek szervezése, vezetése is. Munkáját számos kitüntetés övezte. Emberséges magatartásáért Apátfalva lakói szeretetteljesen őrzik eleven emlékét.

Szólj hozzá!

Címkék: apátfalvi díszpolgárok

Bibic könyvek az apátfalvi faluházban kaphatók

2017.12.22. 09:23 :: andreas

Elkészült és kapható a Bíbic-könyvek sorozat mind a nyolc kötete az Apátfalvi Faluházban:

Urbancsok Zsolt: „…Mint fatörzsből gyönge ága…”-Apátfalva történelme 2. kiadás 2016

Tóthné Hanyecz Katalin: „…Amerre a nap lejár…”-Apátfalva élővilága 2000

Vargáné Nagyfalusi Ilona: Múltunk szőtte örökség-Apátfalva néprajza 2. kiadás 2009

Balázs Katalin: „Mikoron az Úr Jézus a földön járt…”-Apátfalva népköltészete 2001

Mátóné Antal Júlia: A dáli ugartól Belezig-Apátfalva földrajza 2000

Vargáné Nagyfalusi Ilona-Vargáné Antal Ilona: Gyí, paci, paripa!- apátfalvi gyermekjátékok 2. kiadás 2017

Szigeti György: „Pátfalvai Rákóczi utcába…”-apátfalvi népdalok 2016

Szigeti György- Gombos András: „Havas Gergé, në havaskodj!”-apátfalvi szokáshagyományok 2017

Közel 700 oldalnyi irodalom a faluról. A könyvek ára 500 forint/db.

Helytörténeti kiadvány: Szigeti György: Fejezetek Apátfalva néprajzából I. Anyagi kultúra Apátfalva 1999

Apátfalvi Faluház: Apátfalva 6931 Templom utca 57. telefon: 06 20 313 7199

Szólj hozzá!

Címkék: hírek

Emlékezés Keresztúri Józsefre

2017.12.14. 22:52 :: andreas

Vargáné Nagyfalusi Ilona: Emlékezés Keresztúri Józsefre

Keresztúri Józsefre szeretnék emlékezni írásomban. Sajnos ő is elment, lassan már én is úgy érzem, igaz hogy a 24. órában járunk a hagyományok feljegyzése szempontjából.

Józsi bácsi a szomszédunk volt. 15 évvel ezelőtt, vasárnap délután, az utcán, a kispadon ülve kérdezgettem Pali bácsit (Sóki Pál) és Józsi bácsit, mit játszottak gyerekkorukban….. Ekkor született meg a Pátfolvai Parasztolimpia.
A két szomszéd egymás szavába vágva sorolta el a régi fiús sportjátékokat. Szóba került a csúzli, a parittya, a teke, rongylabda, bige, cinglizés, az üveggolyók, a gombzúgatás.
Kis idő után Józsi bácsi felpattant, bement az udvarba és egy hosszú kötéllel jött ki. Ekkor tanította meg nekünk az oldhatatlan csomó titkát.
Néhány nap múlva átballagott hozzánk, kezében egy maga készítette csúzli volt. Mennyire örültünk neki! Ő mutatta meg a használatát.
A következő hét végén az idősek és fiatalok együtt terelgettük a kocsiráfot a járdán, hangos csörömpöléssel. Milyen fürgén futott akkor még Józsi bácsi is! Milyen boldogok voltunk akkor!
Következő nyáron megrendeztük az első Pátfolvai Parasztolimpiát.
Köszönjük ezt Neki is! Az évek alatt értéktári adatgyűjtésre még sokszor átmentem hozzájuk. Vasárnaponként mindig kinn ült a padon, a ház előtt. Mindenhez értett, kaskötés, asztalosmunka, ácsmunka, citerakészítés, parkettázás.
Ezermester volt, de igazán! Mindig szívesen segített, örömmel fogadott bennünket.

Köszönjük Keresztúri Józsefnek amit megtanulhattunk tőle!

 

 kereszturi_jozsef.jpg

Szólj hozzá!

A fehérhímzés "apostola" - Langó Terézia (Terike néni) emlékére

2017.10.30. 23:11 :: andreas

Vargáné Nagyfalusi Ilona: Emlékező sorok

1927-ben született Langó Terézia, Terike néni, aki egész életében Apátfalván lakott, s akit apátfalvi fehérhímzés „apostolának” nevezhetünk. Terike néni gyermekkorában még a hagyományos háromosztatú vályogházakban éltek az apátfalviak, tisztaszobáikban felvetős ágyak magasodtak. Az asszonyok még nagy farban igyekeztek a szentmisére, kezükben a fehérhímzéses imakönyvtakarókkal. Ám a „kivetkőzés”, a viselet elhagyása már Apátfalvára is jellemző volt. Nem értékelték igazán az örökséget, mindenki a modernet, a másét tartotta értékesnek.
Terike néni gyönyörűen tudott kézimunkázni, 1970-ben Makón, kézimunka kiállításon, szalaghorgolásos asztalterítőjével első díjat érdemelt ki. Ez után kérte fel Sánta Valika a nőbizottság tagja, hogy legyen a TSZ-ben dolgozó asszonyok hímző szakkörének a vezetője. Terike néni eljárt továbbképzésekre, ahol megismerkedett a befutott népművészekkel, és megtanulta a mintakészítést is. Mindig nagy hangsúlyt fektetett az eredeti mintákra, a hiteles színhasználatra, a minőségi hímzésre.
Meglepődve tapasztalta, hogy a Csongrád Megyei Hímző Szakkörben milyen sok apátfalvit hímeznek. Ekkor jött neki belülről a felismerés, hogy „de szép volt annak idején a felvetős ágy. Három menyecske került a házhoz, 3x8 hímzett párna felvetve sorban a tisztaszobában. Gyönyörű volt, én még láttam eredetiben.” – mondta egy beszélgetésünkben. Ettől kezdve azon is munkálkodott, hogy „terjedjen a fehérhímzés, hogy meglássák benne a szépet, az értékeset”.
Terike néni és a makói Kovács Józsefné hímző-körvezetők részvételével elkezdődött a régi terítők, párnavégek ingek gyűjtése, archiválása Kiszomboron, Apátfalván, Tápén és Makón. Az apátfalvi fehérhímzés továbbélése szempontjából Terike néninek köszönjük, hogy Apátfalván a hímző szakkörben a már majdnem feledésbe menő fehérhímzést megtanította az asszonyoknak. A hímzésminták gyűjtésével melyet a múzeumok őriznek értékmegőrző munkát végzett. Az eredeti minták újratervezésében, a megváltozott életkörülményekhez való alkalmazásban is jeleskedett. Harminc évig volt a hímző szakkör vezetője. 1998-ban az akkori képviselőtestülettől, munkája elismeréséül „Apátfalva községért” kitüntetést kapott.

A hímző társak, a szakkörök tagjai, a szakma, a múzeumi gyűjtemények vezetői, a néprajzosok és a volt ismerősök mind szeretettel gondolunk Terike nénire, megköszönve a fehérhímzésért végzett felbecsülhetetlen munkát. Emlékét megőrizzük, munkáját folytatjuk.

Nyugodjék örök békében!

 

 

 

Szólj hozzá!

Az esőcsatornák mint a falu "függő díszei"

2017.09.20. 00:06 :: andreas

Az „Apátfalvi hírmondó” szeptemberi számában jelent meg felhívás a falu arculati kézikönyv elkészítéséhez javaslatok,észrevételek beküldésére:

Az alábbi segítő szempontok közül:
A településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások
• Közterületek: utcák, terek, közparkok
• Épületek, építészeti részletek
• Zöldfelületek
• Jó példák bemutatása
a településkép ill. a közterületek nézőpontjából javasolom az alábbit megfontolni:

Országosan jellemző megoldás a lakóházak utcafronti esőcsatornájának járda fölötti kivezetése. Ez nagyon egyszerű megoldás a csapadékvíz épülettől történő távoltartására azonban véleményem szerint esztétikailag nem nyújt szép látványt. Az utcákat járva megállapítható, hogy több helyen függenek a magasban az esőcsatorna csövek, ráadásul van ahol nem elégszenek meg a járda külső széléig történő kivezetéssel hanem jó hosszan a ház előtti zöldterületre engedik ki a lefolyó végét. Biztosan van erre egyéb műszaki lehetőség. Legyen Apátfalva úttörő ebben, hogy megszünteti ezt a fajta megoldást. Tulajdonképpen közterületi engedélyhez kellene kötni a telekhatáron kívülre nyúló bármilyen eszköz telepítését. Ezáltal már szankcionálható ill. betiltható a jelenség.

Szólj hozzá!

Apátfalva öröksége

2017.09.04. 12:27 :: andreas

Apátfalva község lakossága a múltban jelentős kulturális értékeket halmozott fel.
Csongrád megyében talán Tápé kulturális öröksége hasonló volumenű. Az apátfalvi nép egy szigetként telepedett le a Maros mellé 1753-ban, a környező falvaktól elzárkózva, egymással összekapaszkodva alakították ki zárt közösségüket.
Nem készült felmérés arról, hogy a mai fiatalok mennyire ismerik a falu múltját, kultúráját. Az iskolában, a szülőktől, nagyszülőktől, valamint helyi emberektől kapnak ismereteket, azonban átfogó tudásanyaggal - biztosan állítható - nem rendelkeznek. Amit tapasztalatból tudnak, azt pedig természetesnek gondolják, és nem érzik át jelentőségét. A faluban élő emberek életük során elsajátított ismereteik a számukra természetesek. Például az úgynevezett "pátfalvai lakodalmas" egy falusinak a házasságkötéshez kapcsolódó esemény, a helyi hagyomány követése. De ez nem magától értetődő egy kívülállónak, és számára az előadás egy kulturális élmény. Vagy éppen az apátfalvi bútorok díszítő festése a helyieknek a használati tárgyaik elkészítésének befejező szakasza, azonban egy máshol élő embernek ez egy közösség díszítőművészetére történő rácsodálkozás, új ismeretanyag. Éppen azt kell tudatosítanunk, hogy a hétköznapinak gondolt tudásunk az érték, méghozzá szülőföldünk kultúrája, és ezt ápolni, megőrizni, továbbadni kell.

A világhálón vannak különböző információs anyagok Apátfalváról. Ezek egykor részben egy csokorba kerültek az apatfalva.lap.hu oldalon, azonban ez "csak" egy linkgyűjtemény. A falu hivatalos honlapján, - apatfalva.hu – sok egyéb mellett az Értéktár Bizottság által elfogadott helyi és megyei értékek javaslati anyaga szerepel. Ez átfogó kulturális anyag, azonban biztosan van, ami egyrészt nem értéktárba illő, másrészt egyéb olyan anyagok, amelyek más formában léteznek - megjelent könyvek, tudományos munkák, magánkézben lévő dokumentumok, fotógyűjtemények, stb.

Elsősorban az utóbbiak internetes elérhetőségét szeretnénk biztosítani. E célból hoztuk létre az apatfalva.com weboldalt "Apátfalva öröksége” megnevezéssel. Hasonlóan egy digitális könyvtárhoz elsősorban forrásokat szeretnénk hozzáférhetővé tenni, az érdeklődők, főiskolások, szakdolgozatot írók, kutatók számára.

Tudom, hogy a faluról sokan sokfélét leírtak, összegyűjtöttek, ezekhez szeretnénk hozzáférési lehetőséget teremteni. Közölni kívánunk olyan tanulmányokat, szakdolgozatokat, melyek témája Apátfalva, és szerzőik hozzájárulnak az oldalon történő megjelenéshez.

Kérjük a helyben élők, elszármazottak vagy más módon Apátfalvához kötődők segítségét a kulturális örökség ilyen módon való megőrzéséhez.

Szólj hozzá!

Címkék: andreas hagyományőrzés

Veréb József apátfalvi festő kiállítása

2017.09.01. 01:44 :: andreas

Megnyitó beszéd  Veréb József apátfalvi festő kiállításának megnyitóján
Apátfalva Faluház, 2017. július 22.

Kedves Látogatók! Veréb József sok évvel ezelőtt, pályaválasztásakor a szobafestő szakmát választotta. Azonban az iskolában nem csak a lakások kifestését tanulta meg, hanem belekóstolt a festészet tudományába is. 1971-óta fest. Az iskolai festőszakkör vezetője Hézső Ferenc hódmezővásárhelyi festő, aki képezte, tanácsokkal látta el az ifjút. A szobafestő szakma tanulásakor mestere 3 évig Dobai Imre volt. Mindkettejük személyisége meghatározó József életében, így 46 év távlatából visszagondolva is. A festészet nem maradt abba a katonaság alatt sem, a zenélés mellett voltak kiállításai is. A zenekarral együtt utaztak a képek is Pl. Belgiumba. Falujában Apátfalván is volt már kiállítása 2002-ben. Az azóta eltelt 15 év alatt is születtek új művek, ezeket is láthatjuk majd most. Veréb József nemcsak öncélúan fest, képei díszítik az önkormányzat irodáit, az öregek napközi otthonát, és több magánlakásban is megtalálhatók. Az óvodások Apátfalváról rajzoltak, színes vidám képekkel fejezték ki falujuk iránti érzéseiket. Veréb Józsefnek is kedves témája falujának természeti kincsei a Maros, az ártéri erdő, a Maros parti táj, a kerti és vadvirágok, melyeket olajfestékkel fest meg. Ő egy realista festő, azt fest, amit lát. Ily módon kimegy a Maros-partra, fotót vagy vázlatrajzot készít, és otthon a gangon, vagy télen a szobában fest. A kép elkészültéig többször is kimegy a helyszínre, újra megnézi a tájat, majd tovább finomítja, kidolgozza az alkotást. A festő a színek segítségével fejezi ki gondolatait, érzelmeit. Kedvenc színe a zöld, mely a világostól a mélyzöldig számtalan árnyalatban van jelen a természetben. Jelenti számára a természet szeretetét, mely az éltető oxigént adja nekünk. Kedvenc virágai a mezei virágok közül, a pipacs, és egy falusi virág az orgona, színe illata minden érzékszervre hat. Hogy mit jelent Veréb József számára a festészet? Megnyugvás, szépség, elcsendesedés, önkifejezés, elmélyülés. Jelenti a földön élő növények szépségeit, a természet változásában rejlő érdekességet. Munkáiban arra törekszik, hogy ezt festményeivel láttassa velünk is, hogy a szürke télből színes nyarat varázsoljon elénk, ha képeire nézünk. „Festeni fogok, amíg csak tudok.”- így vall a festő. Sajnos látása egyre romlik, talán ezért is készült az elmúlt hónapokban 10-nél is több kép. Maradandót alkotni, amíg képes rá. Jövőbeli tervei között egy makói kiállítás szerepel. A realista festészeti stílusból pedig az impresszionizmus felé hajlik, ahol inkább a színekre tevődik a hangsúly nem pedig a kidolgozottságra. Kívánom, hogy a Jó Isten adjon neki kedvet, erőt, éleslátást és látást, hogy még sok új kép születhessen! Köszönöm a figyelmet! Jó nézelődést és gyönyörködést a festményekben.

Apátfalva, 2017. július 22.

Vargáné Nagyfalusi Ilona.jpg
Vargáné Nagyfalusi Ilona

 

Szólj hozzá!

Fehérhímzés Apátfalván

2017.01.23. 12:24 :: andreas

Elsősorban az északi, de a szomszédos megyékből is a mai Csongrád megyébe letelepedett lakosok, - köztük az apátfalvi nép is– zárt közösségeket alkottak. Féltve őrizték meg hozott szokásaikat és viseleti darabjaikat. Zártságuk ellenére is hatott azonban rájuk az itt élők hímzésdivatjának terjedése.
A fehérhímzés megjelenése feltehetően összefüggött a múlt század elején a gyári, széles, fehér vásznak elterjedésével.
A fehérhímzésnek e területen szabadrajzú változatával találkozunk a viseleti és a használati darabokon. Ezen hímzések mintáit, mint a nevéből is kiderül szabadkézzel is rajzolták, de többnyire ütőfával nyomták a vászonra a mintát.
Előrajzolás után készülő fehér hímzéssel díszítették a női és férfi ingeket, kézbe való kendőket, jegykendőket, alsószoknyákat, kötényeket, párnavégeket, béles takarókat, ágyterítőket és sublóttakarókat.
A fehérhímzés leggyakrabban használt öltéstechnikája a lapos-, a magas-, a lyuk-, a lánc-, a szár-, a tűző- és a huroköltés.
A legegyszerűbb öltésfajta a lapos öltés, melynek öltésiránya többféle. A hímzés indításakor a fonal végét a felöltendő felületre húzzák be csomómentesen, ezután öltéseiket szorosan egymás mellé helyezték, majd befejezéskor a hátoldalon gondosan eldolgozták.
A szabadrajzú, hajlított vonalú formák hímzésénél az egyes mintaelemek kihímzését a forma hegyénél kezdték.
Magas öltés: A kör és kerekded formák kidolgozását mindig a forma legszélesebb részén kezdték, majd úgy haladtak a keskenyebb részek felé.
E fehér hímzés jellemzője, hogy a mintát kétszer varrták ki, így a hímzett felület magasan kidomborodik az alap síkjából, olyanok lettek a virágok, mint a gyöngyszem, rizsszem.
Ezt úgy érték el, hogy a minta körvonalait előöltéssel körbevarrták, majd az így körülzárt részt hosszában kitöltötték laza sodratú, a hímzőfonalnál vastagabb fonallal. Végül az aláöltésre merőlegesen még egyszer ráhímeztek. Ezzel a technikával készítették a leveleket, virágszirmokat, vastagvarrást, és pöttyöket.
A lyukazás nélkülözhetetlen eleme a fehér hímzésnek. Jellegzetes formája a kör, a csepp és a szilvamag. Ezen formák felhasználásával alakították ki a motívumokat.
Nevüket az adott tárgyhoz való hasonlóság alapján kapták.
A teljesség igénye nélkül szerepeljen itt néhány közülük: margarétás, madaras, folyondáros, vízfolyásos, bogyós-ágas, nyitott szíves, négyszöges, háromszöges, kisvirágos, szakállas-lyukas, félvirágos, csillagvirágos, körtés, csigasoros, hullámindás, kukacos.
A fehér hímzés viseleti és használati darabokon maradt ránk. A fehér vászon inget előbb felsőruhának, majd fehérneműnek használták. Köznapra és ünnepre egyaránt viselték. Felhasználták a maguk szőtte házivásznat, vagy a gyári sifont. Otthon varrták, többnyire kézzel vagy varróval készíttették hagyományos formájú darabjaikat.
„Az apátfalviak erőn fölüli pompával rendezték be a tisztaszobát. A fölvetős ágyra a szegényebbek is négy-hat, a módosabbak tíz-tizenöt slingelt végű párnát is fölraktak. Az ágyterítőt, a sublótterítőt, sőt némelyek a dunnahuzatot is gondosan kihímezték. Legalább ilyen odafigyeléssel kellett elkészíteniük a jegykendőt vagy a vőlegényinget is. A lányok ünnepi viseletéhez hozzátartozott a kiskendő, amelyet templomban, bálban egyaránt kézben tartottak. Ennél nagyobb volt a hujjogatós kendő; ezt esküvői menetben mulatozó mozdulattal lebegtették a menyecskék. Az ingvállat, az alsószoknyát szintén gondosan hímezték.
Makó város monográfia sorozata, Makó néprajza
A hímzés hagyományának ápolására alakult szakköröket az 1960-as évek végétől a megyei módszertani intézet fogta össze. A működési engedéllyel felruházott szakkörvezetők Makón és Apátfalván a fehérhímzésre tértek át. Dr. Kovács Józsefné megyei szakbizottsági felügyelő az apátfalvi Langó Istvánné és a makói Kovács Józsefné hímző-körvezetők részvételével gyűjtött Kiszomboron, Apátfalván, Tápén és Makón. A fehérhímzés hagyományőrzése – szakköri tevékenységük révén – Apátfalván és Makón volt a legerősebb.”
Langó Istvánné, szül. Langó Terézia Apátfalván hímző szakkört szervezett, és a már majdnem feledésbe menő dél -alföldi fehérhímzést tanította az asszonyoknak. A hímzésminták gyűjtésével értékmegőrző munkát végzett. Az eredeti minták újratervezésében, a megváltozott életkörülményekhez való alkalmazásban is jeleskedett.

Az apátfalvi fehérhímzés bekerült Apátfalva Település Értéktárába (2015), majd a Csongrád Megyei Értéktárba is felvételt nyert (2016).

Forrásmunkák:Dr. Kovács Józsefné: Csongrád megyei fehér hímzések. Szeged: Csongrád megyei Tanács Művelődési Központja, 1985.
Makó monográfiája 3. Makó néprajza Szerk: Tóth Ferenc Makó, 2008
Csongrád megye népművészete Szerk: Juhász Antal Európa Könyvkiadó Budapest, 1990
Tóth Ferenc: Apátfalva Száz magyar falu könyvesháza sorozat 2000
Vargáné Nagyfalusi Ilona: Múltunk szőtte örökség Bíbic könyvek sorozat Apátfalva 2000
Néprajzi tanulmányok Apátfalváról szerk: Bárkányi Ildikó Szeged, 2015

Vargáné Nagyfalusi Ilona.jpg
Vargáné 
Nagyfalusi
Ilona

Szólj hozzá!

Címkék: kultúra vargáné nagyfalusi ilona értéktár

Apátfalvi festett bútor

2017.01.23. 12:16 :: andreas

A bútorfestésben — Tótkomlós mellett — legjelentősebb falusi stílust létrehozó község Apátfalva volt. A Makótól mintegy 10 km-re Keletre, a Maros mentén elterülő község a 1750-ben részben felső magyarországi jobbágyokkal települt újra. A lakosok új környezetüktől sok tekintetben markánsan elütő kultúrájuk nem egy jellemvonását napjainkig megőrizték.

A bútorfestés átalakulásának folyamatát időben vizsgálva elsősorban a századforduló, az első világháború, és a két világháború közötti időszak éveire tagolhatjuk.Csanád és Békés megyék 18. — sőt részben 19. — századi ipara elég fejletlen volt, de a céhesedés hiánya nem lehetett gátja a stílusteremtésnek. Tótkomlóson — de Apátfalván sem — egyáltalán nem is alakult asztaloscéh, így valószínű, hogy a 18. sz.-tól az első festett bútorokat,— így Apátfalván is — elméletileg kontárok készítették. Az apátfalvi mesterek munkáira nagy hatással voltak a makói és hódmezővásárhelyi bútorkészítő műhelyek. Időben eltolódva követték őket utánozták a városi mesterek által készített bútorokat.
Azokban a házakban, ahol két szoba (ház) épült, az utcára néző volt a tisztaszoba, nagyszoba, a másik a lakószoba, kisház. A tisztaszobába a házhoz költözött menyecske bútora került, a korábban ott lévőt átvitték a lakószobába : „ . . . váltották az öreg bútort." A konyhában nem álltak festett bútorok,a pitvarban is csak esetlegesen és kevés, a vizespad korsóálló és a konyhaszekrény (fazekas).
A festett bútorok leggyakoribb típusa a karospad (kanapé), és a sarokpad (sarokkanapé), a fali fogas, vagy tálasfogas, a menyasszonyi láda (láda), az ágy és asztal, a szék és gondolkodószék, téka, bölcső és vizespad. Leghamarabb a gondolkodószék szorult vissza, ma csak múzeumba találhatók.
A menyasszonyi ládát még 1906-ban is ajándékozták az új asszonynak, de már az első világháború előtt megkezdődött ezek leértékelődése, helyüket a sublót, vagy az alacsony, kétajtós, felül fiókos szekrény, a kaszli foglalta el.
Csak lakószobában fordult elő téka, a festett székek helyére még az első világháború előtt a kortárs polgári bútorok kerültek. Legtovább a lakberendezés elvét alapvetően meghatározó sarokpadok és karospadok, valamint ágyak és asztalok maradtak fenn. Az általános stílusváltás az első világháború után, az 1920-as években ment végbe, ekkor terjedtek el általánosan a furnérozott (flunéros) és politúrozott (politérozott) bútorok, és ezzel a bútorformák is megváltoztak, a polgárias ízlésnek megfelelő alakot öltöttek. E folyamat kísérőjelenségeként vált szokássá a már meglévő hagyományos bútoroknak — nemegyszer virágozott daraboknak is — az egyszínűre, leginkább sárgára, barnára és zöldre való átfestése. Az apátfalvi népnyelv nem tesz különbséget a virágozott és egyszínűre festett darabok között, mindkettőre a festett szót alkalmazza; továbbá, hogy a sárga színmeghatározást az erezett (flóderozott) bútorokra használja. A festett bútorok általában a kelengye részét képezték. 1890-ben házasodott módos gazda, még festett szobabútort tudhatott felesége hozományának, míg saját lányát 1910-ben már egyszínűre festett kelengyével adta férjhez.
Az 5—10 holdas szegényebb falusi és tanyasi családoknál nem kaphatott a lány teljes szobabútort, csak egy ládát és ágyi ruhákat (1910). Azt, hogy ebben az időben a bútorvirágozás Apátfalván nem volt lehanyatlóban a stíluskeveredés ellenére sem, az bizonyítja, hogy 30 holdas nagygazda 1907—1908 körül az egyszínűre festett bútorokkal berendezett házába reprezentációs célra rendelt virágozott sarokpadot: „Valahun látott a nagyapa olyat, hogy neki olyan köll... Csak, hogy legyen."
Gyakori az akár egy tárgyon is megmutatkozó stíluskeveredés. Például az 1900 körül szegényparaszti családba készíttetett menyasszonyi láda, melynek flóderozott homloklapjára került a két rózsákból felépített virágfüzér.
E bútorok élettartamát használóik körülbelül 20 évben jelölték meg. Ez azonban minden valószínűség szerint csak a leértékelődés és funkciómódosulás nélküli időtartamot jelölheti, hiszen az apátfalvi portákon ma is fellelhető darabok bizonyíthatóan két vagy három generáción átvezető családi öröklés útján kerültek tulajdonosaik birtokába. Megfigyelhető hogy a szegényebbek kezén tovább használatban voltak ezek a bútorok:

„ . . . míg olyan szögény vót a nép addig . . . mikó megelőzködte magát az ember, akkó oszt hajította el." A bútorok élettartamát időnkénti felújításokkal igyekeztek növelni, ami érintette a szerkezeti, és festőmunkát egyaránt. A leváltott bútorok az elődök emlékeként a padlásra kerültek, s ekkor egyfajta kegyelet is övezte ezeket, gyakoribb azonban, hogy módosult funkcióban alárendeltebb helyiségekbe kerültek tároló bútorként. A láda általában az istállóba került darás- vagy korpásládának, „ . . . a pad még ëtt ászok... zsákos portékát raktak rá." A már erre is alkalmatlan tárgyakat más objektumok javítására használták: „Aztán a családok vagy ideszögelték a disznóólba, vagy odaszögelték", végül pedig a tűzre kerültek. A festett bútorokat helyi asztalosok készítették megrendelésre: „Más nem tudott akkó ilyen ládákat." Hiszen a századfordulón, és az azt követő években Hódmezővásárhelyen és Makón már nem készítették a virágozott bútorokat.

Az emlékezet három asztalos nevét őrzi, Csicsó Gyuláét, aki 1917-ben halt meg, egy Gál nevűét, aki korban megelőzte Csicsót, és Nagy Györgyét, akiről semmi más adatunk nincs.
A bútorok virágozása az asszonyok feladata volt, elsősorban az asztalosok feleségei jöhetnek számításba. Csicsó Gyula a feleségével együtt dolgozott „ . . . úgy, hogy az asszonyé vót a festés." A Gál nevű mester felesége „ . . .  nagyon értette ezeket a fajta festékeket... a festék színit összehozni m'èg a virágokat." A következő generáció azonban már nem ismerte a bútorvirágozás technikáját. A Csicsónál inaskodott, de önálló ipart csak 1951-től vivő Simon Mihály, aki szintén a feleségével dolgozott együtt, már csak flóderozott bútorokat készített, úgy, hogy a felesége az alapfestést és a fixálást végezte (Zao/ozta). De а bútorokat festették saját tulajdonosaik is: „ . . . vót aki maga meg tudta virágozni a bútort", mindenféle előképzettség nélkül: „Olyan egyszerű valaki, aki megtanúta ezt festeni. Az 1880-ban született, szegényparaszti családból származó, 5 holdon gazdálkodó parasztember felesége Tódor Ferencné sz. Tóth Sz. Erzsébet. Csak saját használatra festett, bútorait két három évente újította fel. Äz asztalt, a fogast, a karospadot kicifrázta, kivirágozta. A kopott mintát lefestette az egyszínű alappal, majd abba festette a mintázatot. Azokat nem rajzolta elő, és sablont sem használt. így a mintázat alkalmanként változott: „Mikó mi jutott eszibe." Boltban vásárolt porfestékeket alkalmazott, azokat lenolajkencébe (firnájsz) keverve állította elő a kívánt színeket. Az apróbb mintákhoz maga készített ecsetet is, subaszőrből. Utolsó munkája egy 1950-re datált festett asztal.

A legkorábbi ismert festett bútor egy menyasszonyi láda 1873-ból. A láda festésmódja azonosnak mutatkoznak a tárgyak egy jól körülhatárolható csoportján. Ezek a sötétkék (öregkék) alapszínen elhelyezett, piros, sárga és zöld színnel foltszerűen festett, rendkívül elnagyolt motívumok, melyek kifejezetten aprók, és csak ritkán mintáznak felismerhető virágot, legtöbbször tulipánt. A csokrok olaszkorsóba vannak állítva. Az indadísz alsó ágai határozott és meredek ívben hajlanak lefelé a korsó két oldalán. Előfordul a csokrok összefogására szolgáló szalag, és az a megoldás, amikor az indák virágfejből, vagy hármas virágfejből, nőnek ki.
Ezek a bútorok időben a legkorábbiak. Az ismertetett jegyek mindenképpen egy saját apátfalvi műhely meglétét igazolják.

A 20. sz.-ban az apátfalvi bútorok alapvető változásokon mennek át. Az eltérések formailag és szerkezetileg is szembetűnőek: a deszkaszerkezetű sarokpadokat keret-betétes, vagy vázas szerkezetű bútorok váltják fel, a korábban egyenes záródású háttámlák felső éle tagolt, ívelt vonalvezetésű fűrészelt díszítést kap, a karfák pedig ívesen kifelé hajlanak.
Mind a háttámlákon, mind a karfákon gyakori a függélyes rácsozatos, vagy fűrészelt bábos áttörés. A stílus hordozói ebben a korban már elsősorban a sarokpadok és karospadok, melyek Apátfalván egymás mellett érték meg a 20. sz. elejét. Új jellemvonásaik, hogy az alapszín kivilágosodik világoskékre, esetenként fehérre. A motívumok színeiben egyeduralkodóvá válik a zöld és a piros, dúsan, zsúfoltan levelezett indadíszt, és oldalnézetes tulipán virágfejeket alkotva. A korábbi korszak ismérvei közül folytonos a csokrok szimmetriája és azok alsó összefogásának megoldása, valamint a legalsó indaszálak korábban ismertetett vonalvezetése, amelyhez sokszor az egészen szűk elhelyezési lehetőségek ellenére is ragaszkodnak, nem ritkán a kompozíció rovására.
Ezek a bútorok az 1910-es években a korábbinál jóval nagyobb bőségben állnak rendelkezésünkre. Csicsó Gyula műhelyének nem csupán az új stílus kialakításában, hanem magában a stílusváltásban is tevékeny szerepe volt.

Az apátfalvi festett bútor bekerült Apátfalva Település Értéktárába (2015), majd a Csongrád Megyei Értéktárba is felvételt nyert (2016).

Forrásmunkák: Ezen írás alapja a következő tudományos mű: Studia Comitatensia, 23. Tanulmányok Pest megye Múzeumaiból 1994 Szentendre Fejér Gábor: Az apátfalvi festőasztalosság kialakulásának kérdéséhez. Novák László szerk.
Tóth Ferenc: Apátfalva Száz magyar falu könyvesháza sorozat
Juhász Antal: Csongrád megye népművészete Európa Könyvkiadó, Bp. 1990
Vargáné Nagyfalusi Ilona: Múltunk szőtte örökség Bíbic könyvek sorozat Apátfalva 2000.

Vargáné Nagyfalusi Ilona.jpg

 

Vargáné 
Nagyfalusi
Ilona

 

Szólj hozzá!

Címkék: kultúra vargáné nagyfalusi ilona értéktár

Értéktári munka Apátfalván

2017.01.23. 12:09 :: andreas

A kormány 2013-ban hozta meg rendeletét a magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról. Röviden ez a Hungarikum törvény. Ebben a törvényben a második pont a települési, megyei értéktárak létrehozása, a harmadik pontban a Települési és Megyei Értéktár Bizottságok létrehozásáról és működéséről ír. 

Apátfalva község akkori képviselő-testülete fontosnak tartotta ezt az értékmentő törekvést, és 2013. október 29-én megalapították az Apátfalvi Települési Értéktár Bizottságot. Tagjai: Dr. Marjanucz László Urbancsok Zsolt, és az elnöke én lettem.
2013-tól ez idáig a mozgalomhoz Csongrád megye hatvan településéből 27 csatlakozott, értéktár bizottságot hozva létre. A települések felében a mai napig sincs. Környékünkön Magyarcsanád, Makó, Hódmezővásárhely rendelkezik értéktárral.
No de mis is az értéktár?
Legkönnyebben az éléstár szóra asszociálhatunk. Az éléstárba, a kamránkba a legfinomabb eledeleket, a legtáplálóbb, legízesebb élelmeket tesszük el.
Az értéktárnak 8 polca (szakterülete) van, ide gyűjtjük ami értékes, megőrzésre méltó a magyarság kultúrájából az egész Kárpát –medencében.
De nem csak a régi dolgokról, a hagyományokról szól, a sport, a turizmus, vendéglátás mai értékeket is közvetít.
Ha megnézzük a szakterületeket rájövünk az aktualitásokra is, 2016-os fejlesztéseket, találmányokat is találhatunk közöttük. A területek: agrár és élelmiszer gazdaság, egészség és életmód, épített környezet, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, természeti környezet, turizmus és vendéglátás.
Mi is a helyzet itt nálunk Apátfalván?
A 2014 es év a puhatolózás, a felszín alatti előkészítő munkáé volt. 2015-ben Urbancsok Zsolt elköszönt a bizottságból, Langó Csaba, Csapó Jánosné, és Langó Imréné vették át a megkezdett munkát. Az önkormányzat részéről Bálintné Siprikó Zsuzsanna kíséri figyelemmel az értéktár bizottság munkáját.
Hogyan is lesz valamiből települési érték? A törvény megalkotói az alulról építkezés elvét gondolták ki. Menete: Egy lakos felfigyel egy faluban levő értékre. Például a Maros-part értékes állatvilágára. Formanyomtatvány kitöltésével az értéktár bizottság elé küldi a javaslatot.
A bizottság dönt, hogy az adott téma tényleg nemzeti érték-e. Ha igen, felvesszük a települési értéktárba. Ha úgy ítéljük meg, hogy megyei szinten is jelentős lehet, javasoljuk a Csongrád Megyei Értéktárba.
Jelenleg Csongrád megyében hivatalosan 226 települési érték van. A legtöbb, 33 Mindszenten. Apátfalva 25 települési értékkel rendelkezik. Csongrád megyében 60 db megyei értékünk van, Apátfalva 4 megyei értékkel bír. A fehérhímzés, a Bíbic könyvek, népi imák és a bútorfestés. A fehérhímzést a megyei bizottság továbbküldte a Magyar Értéktárba.
A nemzeti értékpiramis tetején a hungarikumok foglalnak helyet, Országosan 55db van Megyéből többek között a makói hagyma, a szegedi fűszerpaprika-őrlemény és a Pick szalámi.
Mire egy javaslat papírmunkája elkészül, legalább 5-6 ember tudására van szükség. Falunkban egyre többen tudnak munkánkról, az Apátfalvi hírmondóban minden hónapban megjelenik egy-egy érték leírása.
Köszönöm az önkormányzatnak mint fenntartónak a feltételek biztosítását. Köszönöm Jánosi Szabolcs plébános segítőkészségét, aki mind a mai kiállításra, mind a kutatómunka során bármikor rendelkezésünkre bocsájtotta a szükséges iratokat, tárgyakat.
Köszönöm a megyei értéktár, és a makói szegedi múzeum dolgozóinak a szakmai segítségét. Különösen Tóth Ferencnek és Szikszai Zsuzsának.
Itt szeretném megköszönni az apátfalviak kitartó munkáját, akik az elkészült 25 javaslathoz ajánló levelet írtak, írásukkal, fotókkal, dokumentumokkal segítettek minket. A jövőben készülő felterjesztésekhez is várjuk építő közreműködésüket.
Apátfalva, 2016. július

Vargáné Nagyfalusi Ilona.jpgVargáné
Nagyfalusi
Ilona

Szólj hozzá!

Címkék: kultúra vargáné nagyfalusi ilona értéktár

Épülhet a magyarcsanádi híd

2016.02.06. 12:20 :: andreas

Végre!

A delmagyar.hu-n megjelent cikket olvasva megörültem a hírnek.

Mindig foglalkoztatott,hogy milyen jó lenne ha megépülne a Magyarcsanádot - mellette természetesen Apátfalvát -   és a határ túloldalán elterülő "Ős-Csanádot" összekötő híd. Közelebb kerülne a csanádi Szent Gellért templom, át lehetne menni Bartók Béla születési helyére Nagyszentmiklósra. Oda ahol valamikor  még - Trianon után is átjártak a földjeiket művelni az úgynevezett "kettős gazdák" (ha jól tudom a kifejezést). 
Az M43 -as elkészültével kissé zsákfalu jellegű jövőkép így tova tűnhet. Gyakorlatilag nem lenne annyira határ menti település Apátfalva. Még az is elképzelhető,hogy a tervezett Szeged-Temesvár vasútvonal is erre kerülne és nem - Szerbián keresztül -  amerre még a történelmi határokon belül vezetett. 

Ne menjünk ennyire előre  - előbb épüljön a híd!

A hivatkozott cikk:

www.delmagyar.hu/mako_hirek/epülhet_a_magyarcsanadi_szent_gellert-híd/2460241

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: hírek

Felújították az apátfalvi Szigetház Erdei Iskolát

2014.12.26. 23:52 :: andreas

Ünnepélyesen átadták az apátfalvi Szigetház felújított épületét.

Az eseményről a Makó híradó honlapján olvashatunk: 

www.makohirado.hu/varos-es-videk/atadtak-az-apatfalvi-szigethaz-erdei-iskolat

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: hírek

süti beállítások módosítása