A kormány 2013-ban hozta meg rendeletét a magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról. Röviden ez a Hungarikum törvény. Ebben a törvényben a második pont a települési, megyei értéktárak létrehozása, a harmadik pontban a Települési és Megyei Értéktár Bizottságok létrehozásáról és működéséről ír.
Apátfalva község akkori képviselő-testülete fontosnak tartotta ezt az értékmentő törekvést, és 2013. október 29-én megalapították az Apátfalvi Települési Értéktár Bizottságot. Tagjai: Dr. Marjanucz László Urbancsok Zsolt, és az elnöke én lettem.
2013-tól ez idáig a mozgalomhoz Csongrád megye hatvan településéből 27 csatlakozott, értéktár bizottságot hozva létre. A települések felében a mai napig sincs. Környékünkön Magyarcsanád, Makó, Hódmezővásárhely rendelkezik értéktárral.
No de mis is az értéktár?
Legkönnyebben az éléstár szóra asszociálhatunk. Az éléstárba, a kamránkba a legfinomabb eledeleket, a legtáplálóbb, legízesebb élelmeket tesszük el.
Az értéktárnak 8 polca (szakterülete) van, ide gyűjtjük ami értékes, megőrzésre méltó a magyarság kultúrájából az egész Kárpát –medencében.
De nem csak a régi dolgokról, a hagyományokról szól, a sport, a turizmus, vendéglátás mai értékeket is közvetít.
Ha megnézzük a szakterületeket rájövünk az aktualitásokra is, 2016-os fejlesztéseket, találmányokat is találhatunk közöttük. A területek: agrár és élelmiszer gazdaság, egészség és életmód, épített környezet, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, természeti környezet, turizmus és vendéglátás.
Mi is a helyzet itt nálunk Apátfalván?
A 2014 es év a puhatolózás, a felszín alatti előkészítő munkáé volt. 2015-ben Urbancsok Zsolt elköszönt a bizottságból, Langó Csaba, Csapó Jánosné, és Langó Imréné vették át a megkezdett munkát. Az önkormányzat részéről Bálintné Siprikó Zsuzsanna kíséri figyelemmel az értéktár bizottság munkáját.
Hogyan is lesz valamiből települési érték? A törvény megalkotói az alulról építkezés elvét gondolták ki. Menete: Egy lakos felfigyel egy faluban levő értékre. Például a Maros-part értékes állatvilágára. Formanyomtatvány kitöltésével az értéktár bizottság elé küldi a javaslatot.
A bizottság dönt, hogy az adott téma tényleg nemzeti érték-e. Ha igen, felvesszük a települési értéktárba. Ha úgy ítéljük meg, hogy megyei szinten is jelentős lehet, javasoljuk a Csongrád Megyei Értéktárba.
Jelenleg Csongrád megyében hivatalosan 226 települési érték van. A legtöbb, 33 Mindszenten. Apátfalva 25 települési értékkel rendelkezik. Csongrád megyében 60 db megyei értékünk van, Apátfalva 4 megyei értékkel bír. A fehérhímzés, a Bíbic könyvek, népi imák és a bútorfestés. A fehérhímzést a megyei bizottság továbbküldte a Magyar Értéktárba.
A nemzeti értékpiramis tetején a hungarikumok foglalnak helyet, Országosan 55db van Megyéből többek között a makói hagyma, a szegedi fűszerpaprika-őrlemény és a Pick szalámi.
Mire egy javaslat papírmunkája elkészül, legalább 5-6 ember tudására van szükség. Falunkban egyre többen tudnak munkánkról, az Apátfalvi hírmondóban minden hónapban megjelenik egy-egy érték leírása.
Köszönöm az önkormányzatnak mint fenntartónak a feltételek biztosítását. Köszönöm Jánosi Szabolcs plébános segítőkészségét, aki mind a mai kiállításra, mind a kutatómunka során bármikor rendelkezésünkre bocsájtotta a szükséges iratokat, tárgyakat.
Köszönöm a megyei értéktár, és a makói szegedi múzeum dolgozóinak a szakmai segítségét. Különösen Tóth Ferencnek és Szikszai Zsuzsának.
Itt szeretném megköszönni az apátfalviak kitartó munkáját, akik az elkészült 25 javaslathoz ajánló levelet írtak, írásukkal, fotókkal, dokumentumokkal segítettek minket. A jövőben készülő felterjesztésekhez is várjuk építő közreműködésüket.
Apátfalva, 2016. július
Vargáné
Nagyfalusi
Ilona
Utolsó kommentek