HTML

Pátfalvai korrajz

Apátfalva község korrajza. Célom elsősorban az itt élő emberek szemével láttatni a falut. A minden napok történései hogyan határozzák meg a jövőt. Miben rejlik a továbblépés lehetősége. Van-e erre akarat? Vannak-e akik ezért tennének? Vagy bízzuk arra a néhány emberre akik eddig is hajlandóak voltak akár áldozatokra is? Vannak akikről tudunk, vannak akiket meg kell találni!

Apátfalvi képek

Utolsó kommentek

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Miért nincs néprajzi múzeum Apátfalván?

2012.09.15. 11:17 :: andreas

Lehet, hogy ebben a gazdasági helyzetben  nem időszerű a téma felvetés, de ami tény az tény:A faluban nincs múzeum, amelynek  feladata lenne Apátfalva történetére vonatkozó tárgyi emlékanyag gyűjtése, feldolgozása, a rendezett gyűjtemény  bemutatása az érdeklődőknek ill. a téma kutatóinak. 

„a múzeum jelképezi a jelen tiszteletét a múlt iránt és hitét a jövőben” (M.de Biran).1

A múzeum „templom, ahol megállt az idő” Germain Bazin.2

Tanyamúzeum a falu szélén

Az idei falunapokra ellátogattam lányommal és unokámmal szülőfalumba.Az érdeklődésem az interneten elérhető  „Beke Lovas Szállás” ( http://bekelovasszallas.gportal.hu ) keltette fel. Könnyen megtaláltam a helyet amely nekem mindig  Antal Balázs tanya marad. Gyerekkoromban itt játszottam a tanya jelenlegi működtetőjével sokak Manyi nénijével, szüleink – rokonok lévén - összejártak és nagy kártyacsatákat vívtak ott, ahol ma nagy dolgok vannak készülőben.

Végig jártuk a tanyát és környékét, megnéztük  az állatokat az istállókban. Majd az épületek jöttek sorra: előbb a szállást ahol kulturált körülmények között lehet pihenni. Itt előkerültek régiségek a vendégek által nem használt helyiségekben: régi bútorok , használati tárgyak,fali díszek.(Bemutatókra készült anyagok: csutkababa, mákgubó formák,stb is). Utána átmentünk a régi tanya épületbe amelyből a tervek szerint kialakításra kerül a tanyamúzeum. A helyiségekben már sok minden megtalálható ami a leendő  kiállítás anyaga. A belső szobában még áll a kemence, amelynek kuckója hasonló mint amilyenben egykor  szerettem aludni nagyszüleimnél. „Manyi nénivel” beszélgettünk az elmúlt gyerekkorunkról,megélt élményeinkről, majd a  jelenről amely a küzdelemről szól a faluval. Nem mindenkinek tetszik ami itt sarjad - útban van a tanya bizonyos jövőbeli elképzeléseknek. És természetesen bizakodással beszéltünk a jövőről, hogy milyen jó lesz ha elkészül minden és a nagyközönség is látogathatja. 
 
Vegyes érzésekkel jöttem el. Egyrészt örültem a visszaemlékező beszélgetésnek és tetszik ami ott létesül. Másrészt aggódom,hogy sikerül-e?

A faluban nem tudom mi elérhető a régiségekből, a ma ott élő fiatalok mit tudnak a múltról:származásukról, hagyományokról. Ha érdekelné Őket hol tudnának utána nézni. Lehet hogy van ilyen csak én nem tudok róla, de akkor más sem aki a falu iránt érdeklődik.
A Szigetházban vannak tárgyak amelyek megtekinthetők. Szerintem nem ott van az igazi helyük. Azt sem mondom, hogy csak az Antal tanya az. De az igazi falumúzeum - amelyet ma skanzennek3 is hívunk - szerintem csak tágabb  környezetben, a falusi életet bemutatni tudó épületekkel képzelhető el. Ezért támogatható a Beke család kezdeményezése. A falu vezetésének is támogatnia illene a jelenlegi helyen erkölcsileg és anyagilag egyaránt. Vagy ha nem, akkor  biztosítani kell  a célnak megfelelő területet épületekkel. A mai árak mellett megfizethető egy célnak megfelelő ingatlan. Biztos vagyok abban hogy  a falubeliek is támogatnák aktív részvétellel a megvalósulást.

Reméljük még nem késtünk el nagyon – bár már sok mindent széthordtak "városiak" az anyagi haszonszerzés reményében.

 

1 , 2 Az idézetek Demeter Ágota „Múlt,jelen és jövő találkozása – múzeumok Kolozsváron 2007-ben” című tanulmányából valók.

A világ első szabadtéri néprajzi múzeumát, a stockholmi Skansent (ejtsd: szkanszen) egy stockholmi szigeten nyitották meg a XIX. század végén. Ezért a szabadtéri múzeumokat napjainkban a svéd intézmény nevének átvételével skanzeneknek (németesen) is nevezik.

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: hírek andreas hagyományőrzés

Rovásírásos helységnévtábla avatás Apátfalván

2012.09.05. 10:09 :: andreas

 Csapatunk a Bökény Népe Kulturális és Harcművészeti Egyesület 2009 januárjában alakult meg. A csapat tagjai zömében apátfalviak, de vannak közöttünk makóiak és Magyarcsanádiak is. A csapat célja a IX.-X. Századi ősmagyar kultúra megismerése, magyar hagyományaink ápolása.
A tavalyi év folyamán egyesületünk tagjai tanfolyam keretében a rovásírással ismerkedtek meg. A tanfolyam keretén belül megismerhettük őseink írását, ami csodálattal töltött el bennünket. Reméljük a mi példánkat követve még többen felfedezik maguknak ezt az ősi írást, és mi is továbbadjuk ezt gyermekeinknek, unokáinknak.
A tanfolyam befejeztével a helyi általános iskolában néprajzóra keretén belül megismertettük az írást az 5.-6.-os gyerekekkel is. Tavasszal rovás rejtvényt hirdettünk a csapaton belül, melyben hétről hétre izgalmas feladványokat oldottunk meg a rovásbetűk segítségével.
A nyolc héten át való gyakorlás segített minket, hogy tudásunk elmélyüljön, igazán megtanuljuk a rovást.
Ekkor vetődött fel bennünk az a gondolat, hogy falunkban több település példáját követve mi is rovás helységnévtáblát avassunk, ezzel is tisztelegve őseink előtt.
1335968480_44.jpgA tábla avatására 2012. április 29-én az V. Apátfalvi íjásztalálkozó keretén belül került sor. Nagy örömünkre sokan összegyűltek, hogy ünnepélyes keretek között felavassuk Apátfalva rovásírásos helységnévtábláját.
A műsort Rigó Angéla vezette le. Legelőszőr is közösen elénekeltük a Magyar Himnuszt.
Ezután Köteles Antal makói tagunk beszélt a rovásírás múltjáról, jelentőségéről.
„Fontosnak tartom személy szerint, hogy a latin betűkkel írt magyar település nevek mögött minden átutazó láthassa a magyar betűkkel írt magyar helységneveket, mert a rovás az igazi magyar betű. Örömmel csatlakozunk azon települések sorához, akik felvállalták azt, hogy településük nevét magyarul is ország világ számára láthatóvá tegyék.
Aki ilyen feliratot lát, valami megfoghatatlan, furcsa, de jó érzés tölti el. Aki el is tudja olvasni az pedig a hetedik mennyországban, érzi magát, egy kicsit saját önmegvalósulásának egy parányi részlete elevenedik meg előtte.”
Az ünnepi beszéd elhangzása után Kis Enikő szavalta el Wass Albert: Üzenet haza című versét, melyet mindenki néma áhítattal hallgatott végig.
Az avatás befejezéseként közösen elénekeltük a Székely Himnuszt.
Reméljük, még nagyon sokan fogják a példánkat követni és sok rovástáblát fognak felállítani országunkban, ezzel is erősítve a nemzeti összetartozás eszméjét, nem szégyellve magyarságukat, hanem tudatosan erősítve azt.
Hiszen ahogy csapatunk jelszava is hirdeti: „Magyarnak lenni büszke gyönyörűség…”
Ha valaki többet szeretne megtudni egyesületünkről az a www.bokenynepe.gportal.hu honlapunkon, elérhet bennünket.

Beke Manyi_riporthoz.JPG   

Beke Margit

 

 

Szólj hozzá!

Egy apátfalvi bábaasszony emlékére

2012.09.05. 09:52 :: andreas

Emlékezés Varga Czyri Pannára

A születés az élet egyik legnagyobb csodája. Így van ez napjainkban és így volt régen is szüleink, nagyszüleink idején. Ahogy az elvetett mag életre kell és növekszik az anyaföldben, míg ki nem kell, úgy növekszik az a parányi kis élet az anyaméhben egészen addig a csodálatos pillanatig, míg meg nem születik.
A születés csodálatos pillanata ma már steril körülmények között kórházban, orvosok és szülésznők segítségével történik.
Régen a tanyavilágban ez a segítség nem volt elérhető a szülő nő számára.  Az ötvenes évek előtt a várandós anya egészen a szülés megindulásáig dolgozott. Megszólták azt a menyecskét, aki nem jeleskedett úgy a munkában, mint a terhessége előtt. Azokat a dolgokat, amit a várandós anya megkívánt megadták neki. A gyermek nemére bizonyos körülményekből következtettek. Ha karácsony böjtjének reggelén férfi jött a házhoz, fiúgyereket, ha asszony jött leánygyermeket jósoltak. Ha a várandós asszony sima kukoricát lopott, azt mondták kopasz gyermeke lesz, ha bojtos kukoricát tört le akkor pedig nagyhajú gyermeke lesz.
Szülés előtt a menyecskének el kellet mennie a templomba gyónni és áldozni. Köteles volt böjtöt és imát is fogadni. A szülés előkészítéséhez tartozott, hogy a hátsó szobába felállították a szúnyoghálós ágyat.
A szülés megindulásakor valakit gyorsan elszalasztottak a bábaasszonyért. A múlt század közepén már a legtöbb falunak volt egy a pap által felesküdött bábája. A bábaasszonyon kívül a szülésnél csak a menyecske édesanyja és anyósa lehetett jelen. Az apróbb, nagyobb gyermekeket és a férfiakat a szülés ideje alatt távol tartották a háztól.
A tanyai világban nem volt egyszerű a bábát elszállítani a szülő nő házához. A szegényebbek, mivel lovuk nem volt, a szarvasmarhát fogták be a szekérbe vagy a lőcsös kocsiba és így tudták megoldani a bába szállítását.
Amíg a bába megérkezett, vizet melegítettek. Általános vélemény volt, hogy a menyecskét sétáltatni kell, a szobában ameddig csak lehet. Belsőleg hasznosnak tartottak különböző főzeteket pálinka hozzáadásával. Az erős fájdalmak enyhítésére meleg borogatásokat tettek a nő hasára, keresztcsontjára. Isten segítségét is kérték, a katolikusok Szent Annához, Szűz Máriához imádkoztak.
A gyermek világra jöttekor a bába elvágta a köldökzsinórt ollóval. A köldök elkötésére kenderfonalat, pamutszalagot használtak.
A bába feladata ezután a világra jött gyermek és a szülő nő ellátása volt.
Az 1917-es évben a magyar kormány az anya és csecsemővédelmet állami feladatnak nyilvánította. Elrendelték, hogy minden faluban kell lennie egy okleveles bábának aki a faluhoz közel eső Bábaképző Intézet tanfolyamát elvégzi és ebből vizsgát tesz.
Bábaképző Intézet Szegeden 1884-től működött. Évenként kétszer öt hónapi tanfolyamot tartottak az Intézetben.
A felvételi követelményük: 20-40 éves életkor, jó erkölcs, jó egészség és az írás-olvasásban való jártasság volt.
Ilyen oklevelet adó tanfolyamot végzet Varga Czyri Anna, vagy, ahogy a faluban mindenki ismerte Cziry Panna néni is, aki Apátfalván az egyik legutolsó bába volt.
Emléke még ma is él az apátfalviak körében.
Panna néni 1890-ben született Apátfalván. Szüleivel és két testvérével a határúton lévő tanyájukban éltek. Már kislány korában is nagyon szerette a kisebb gyermekeket és már ekkor elhatározta, hogy kisgyermekekkel fog foglalkozni, ha felnő.
Később Szegeden az V. számú klinikán elvégzi a bábaképzőt, itt ismerkedik meg későbbi férjével Varga Lehellel, aki trambúrmajor volt a szegedi katonazenekarban.
Visszaemlékezések szerint Panna néni vicces asszony lévén mindig azt mondja, hogy azt hitte a férjéről, hogy milyen gazdag, de sajnos csalódnia kellett.
A későbbiekben, azt hogy mi történt a férjével sajnos senki se tudja.
Közös gyermekük nem lévén Panna néni magához veszi testvérének unokáját Restás Bélát és családi körülmények miatt ő neveli fel. Ekkor már a Keresztutcán lakik albérletbe, majd később innen a Maros utcára költöznek.
Panna néni egy testes, jó súlyban lévő, mindig vidám és igen vicces asszony volt. Cégtáblája még ma is megtalálható. Nagyon sokáig unokaöccse, Sóki József őrizte, aki bár ma már Szegedi lakos nagy szeretettel jár haza hétvégenként a régi szülői házhoz. A cégtábla tőle hozzám került és nagyon nagy becsben tartom.
Panna néniről az a mondás járja, hogy ő nála halva születés nem fordult elő, ezért a faluban nagyon nagy becsben tartották.
Az apátfalvi bábaasszonynak a szülés után még sok teendője maradt. Neki kellett elmenni az apával a hivatalba és a paphoz bejelenteni a gyermek születését és a keresztelő megbeszélését.
A kisgyermeket igyekeztek minél hamarabb megkeresztelni. Régebben a keresztelőre csak a keresztanya és a bábaasszony ment, de később ez a szokás is megváltozott és már az egész rokonságot meghívták.
Panna néni minden nála született gyermek keresztelőjébe hivatalos volt és mindig vitte magával szeretet Béluskáját is.
Panna néni sírja ma is megtalálható az apátfalvi temetőben, bár a neve már nincs kiírva, de együtt nyugszik nevelt fiával, Bélával.

Gondoljunk rá szeretettel és mondjunk el egy hálaimát érte, hisz nagyban hozzájárult ahhoz, hogy mi a világon lehetünk. Hisz szüleink életének első pillanatában jelen volt, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ők egészségesen világra jöjjenek, így elindítva őket egy úton, hogy később mi is megszülethessünk.

 Beke Manyi_riporthoz.JPG  

Beke Margit

 

Szólj hozzá!

Címkék: kultúra

Makkfa-iskola - emléktábla avatás

2011.08.11. 17:51 :: andreas

Emléktáblát avattunk - 2011.július 23-án.
Az elhatározás múlt év őszén született, amikor az 1970-ben végzett osztályunknak találkozója volt. Ott határoztuk el, hogy egykori iskolánknak és az annak nevet adó fáknak emléket állítunk. Az osztály egykori tanulói anyagi támogatásával elkészült az emléktábla, mely az iskola helyén épült lakóház falára került. Ünnepélyes keretek között Kunné Furák Annuska és Gacsó József leplezték le.
Az avatóbeszédet az iskola egykori diákja Molnár László osztálytársunk tartotta. Beszédére már nagyon régen készült – úgy 25 esztendeje. A megemlékezésen meghatottan szólt hozzánk Benkóczy Zoltán is, majd két szép dalt énekelt. A fák ültetésének történetét Beke Mihály egykori iskolai tanárunk is megerősítette.  
   
Az alábbi újságcikk 1986-ban íródott amelyben a szerző már akkor jelezte, hogy kellene emléktábla az egykori iskola falára. 2011-ben megvalósult.
  
„Egy iskolára is emlékezve
 
Requiem a tölgyek alatt
 
Ha Apátfalván megkérdezném az emberektől, melyik iskolába jártak, sokan adnák ezt a választ: a tölgyfa-iskolába. Az épület több mint száz viharos évet átélt. Miért hívták tölgyfa-, illetve makkfa-iskolának? Egyszerű a magyarázat.
Két terebélyes tölgyfa áll a Kossuth utcában. Ezek árnyékában bújt meg az egy tantermes, szolgálati lakással is rendelkező iskola. Azért csak bújt, mert néhány éve életveszélyessé nyilvánították és lebontották. (Az új iskola mellett amúgy sem volt már rá nagy szükség.) Sokan sajnálták, de ezt kellett tenni, az élet törvénye ez.
Számomra fájó mindez. Azonban örökké kellemes emlék marad meg, hiszen édesanyám kezét fogva, izgatottan léptem át 1962-ben én is az épület küszöbét, amelyben a betűvetés tudományát kezdtem tanulni. Három felejthetetlen tanévet töltöttem e fák alatt abban a tanteremben, amelyet az akkori tanárok tréfásan „ravatalozónak” is hívtak. Olyan sötét volt ott mindig, hogy villanyfény nélkül tavaszi napsütésben sem lehetett tanítani. Mégis milyen jó, játékos foglalkozásokra és órákra emlékszem, amelyeket Hargittai Lászlóné és Lukács Gizella tanítónőink tartottak. Gyakran szedtük a fák leveleit a földről, és fehér rajzlapokra ragasztgattuk. A makkokból állatfigurákat készítettünk, gyufaszálak segítségével. Jutott mindenkinek bőven a fák terméseiből.
Ma is játszanak ott gyerekek… Ha azonban megkérdeznénk tőlük, mikor és kik ültették e két fát gondolkodóba esnének. Azt is nehezen saccolnák meg, hány évet „láttak” már e tölgyek. Most bevallom, sokáig én sem tudtam, és hogy biztos adatot írjak ültetésük időpontjáról, megkerestem Varga Sinka József volt iskolaigazgatót: meséljen ha tud a fák történetéről.
Egyik este a lakásán kerestem meg ez ügyben, és nem távoztam csalódottan. Bizonyítékul előkerült egy gondos munkával, hosszú évek alatt készített, iskolatörténetet feldolgozó album is. Benne számtalan fénykép, képeslap, adat, gyermekírások, és más, különféle dokumentumok. A fákról is találtunk feljegyzést. Ez bizonyára hiteles, mert korabeli képeslapok is igazolják a fák ültetésének időpontját.
-          Még 1967 júniusában adtam azt a feladatot egy úttörő őrsnek, úttörő-foglalkozáson, hogy derítsék fel a fák ültetésének történetét – mondta az egykori igazgató és úttörővezető. - A parancs szerint, fel kellett deríteni a Kossuth utcában lévő iskola előtti fák életkorát, ültetésük idejét és azok neveit, akik elültették. A pajtások megkeresték Tamás Jánost, Fazekas Illést, Dobi Mihálynét és Csikota Józsefet. Az Ő elbeszélésük alapján a Mackó őrs tagjai jelentésüket így foglalták össze:
„ A fákat egy Gyenge István nevezetű kertészember ültette 1896-ban. A választás azért esett őreá, mert a falu lakosainak véleménye szerint az a fa amit Ő ültetett, biztosan megfogta, és terebélyessé is nőtt. Az ültetési munkálatokban Sóki Pál és Tamás János akkori tanulók is segédkeztek. A tölgyek Magyarország ezeréves fennállásának állítottak emléket. A lakosság nem felsőbb rendelkezésre, hanem hazafias érzésből, önszántából ültette. Az iskola tanulói pedig védnökséget vállaltak felettük és lelkiismeretesen gondozták azokat. A tölgyek átéltek két világháborút, és szinte a magyar nép erejét jelképezve, azóta is szilárdan állanak.” Ennyit az őrsi feljegyzésből.
Ebben az évben éppen 90 évesek a fák. Rajtuk semmiféle megkülönböztető jelzés vagy tábla nincs. Egyébként ugyancsak 90 éve nyílt, a faültetés napján Apátfalván a Millenneumi Vendéglő. Ez a József Attila Művelődési Házzal szemben, a sarkon állt. Később a mozi is ebben az épületben üzemelt. Jelenleg lakóház áll a helyén. Erre is egyre kevesebben emlékeznek már.
A községi tanács néhány éve a fákat védetté nyilvánítatta, bejelentve azt a Csongrád Megyei Erdőfelügyelőségnek is. Jó lenne azonban, ha egy tábla is kerülne a fák alá vagy a régi iskola helyére épülő családi ház falára. Így nem felejtenék el soha az apátfalviak, hogy volt a tölgyek alatt egy iskola. A két fát pedig azért ültették eléje, hogy azok az ifjú nemzedékkel együtt felnőve, terebélyesedve, emlékként álljanak az utókor számára.
 
Molnár László”

Szólj hozzá!

Címkék: hírek kultúra

Vári Berti és társulata újra Apátfalván

2011.07.13. 16:40 :: andreas


Variációk

Táncest 70 örömteli percben
 
A rendkívül sokszínű magyar néptánc hagyomány és –kultúra egyedülálló az egész világon. A VARIDANCE ebből a sajátos kultúrkincsből merít; a tradicionális elemeket különböző táncstílusokkal (többek közt a sztepp, hip-hop, kortárs) és más műfajokkal (mint a cirkusz, színház, film) ötvözi és modern, különleges, egyedi stílussá varázsolja. Az ebben a szellemben színpadra állított művek alkalmasak kultúránk megismertetésére,népszerűsítésére hazánkban és határainkon túl is. Az elmúlt évek tapasztalatai meggyőzően bizonyítják, hogy az emberek szeretik és igénylik a magas színvonalú,művészi értékkel bíró, ugyanakkor könnyen befogadható, különleges produkciókat. A jövő VARIÁCIÓK
 
VARIDANCE
… bennünk lüktet a világ…
 
A VARIDANCE Vári Bertalan Harangozódíjas táncművész, koreográfus társulata. A Varidance első, bemutatkozó előadása egyfajta válogatás az elmúlt tíz évben legnagyobb sikert aratott, emlékezetes koreográfiákból,amelyeket a hagyományokra építve, de mindig új utakon járva és saját stílust teremtve alkotott meg a művész. Munkái friss, egyéni látásmódról, „határtalan” műfajismeretről tanúskodnak; koreográfiái új színekkel gazdagították a magyar táncművészet palettáját. Természetesen az alkotó kicsit más szemmel tekint vissza korábbi munkáira –egy évtized hosszú idő; van, amit a maximumra törekvő művész ma már másképpen csinálna. A kezdeti szív és lélek, a tánc iránti alázat, amely segített megálmodni és színpadra állítani az ismert műveket, mit sem változott. Ám – reményeink szerint – a sok év tapasztalata,a szakmában eltöltött idő elég garancia arra, hogy a sikeres koreográfiákat alkotójuk újraértelmezve új köntösbe bújtassa,ha úgy tetszik: át”vári”álja…
 
Az előadás
2011. július 29-én pénteken 19 órakor lesz a Faluház nagytermében.
Az előadásra jegyek korlátozott számban kaphatóak a Faluházban - nyitvatartási időben.
2011. július 11-től. a jegyek 2.000,-Ft-os, és 1.500,-Ft-os áron vásárolhatóak meg.
 
 
Az eredeti cikk az „Apátfal Hírek” júliusi számában (www.apatfalva.nest.hu)

 

Szólj hozzá!

Címkék: hírek

Szent Anna Napok 2011

2011.07.07. 10:25 :: andreas

Szólj hozzá!

Címkék: hírek

Marosvidék Apátfalván

2011.05.16. 23:54 :: andreas

Marosvidék író-olvasó találkozó Apátfalván

2011. május 13-án délután 5 órakor az Apátfalvi Faluházban került megrendezésre a Marosvidék folyóirat szokásos író-olvasó találkozója.
A találkozó színvonalasabbá tételéhez hozzájárult Simon Mihályné mini virágkiállítása és édesanyám Beke Mihályné néprajzi kiállítása, amit régi Apátfalvi használati tárgyakból állítottunk össze.
A rendezvény megnyitásakor Vargáné Nagyfalusi Ilona köszöntötte az egybegyűlteket, majd ezután 7 éves kislánya mondta el Csukás István: Sün Balázs című versét.
A vers után Szilágyi Sándorné a Marosvidék folyóirat szerkesztője tartott előadást „Apátfalva a 10 éves Marosvidékben” címmel. Rózsa néni felidézte a 10 év alatt megjelent írásokat a faluról, felsorolva a szerzőket is.
Az előadás után Czigeldrom-Korom Judit hegedűjátékát csodálhattuk meg, majd Kis Enikő verset szavalt a közönségnek.
Ezután az apátfalvi Mátó Erzsébet tartott előadást  a Marosvidék folyóiratról.
Az előadás után Tóth Tamás, Apátfalva díszpolgárának, néhai Antal Balázs bácsi unokájának citerajátékát hallgathattuk meg.
Utána ismét egy vers következett, melyet  Rigó Angéla szavalt el nekünk.
Ezután egy képes összeállítást nézhettünk meg Simon Mihályné jóvoltából „10 éves az Apátfalvi virágkiállítás” címmel.
Az összeállítás megtekintése után köszöntöttük Vargáné Antal Ilona nénit 77. születésnapja alkalmából, akinek a Marosvidék Baráti Társaság jóvoltából egy könyve is megjelent ”Egy apátfalvi asszony visszaemlékezései” címmel. Ilonka néni tiszteletére közösen elmondtuk az ő általa megismert „Ánafa letelepedett” című népi imát.
Zárásként Tóth Tamás és Herczeg Péter „Hacsek és Sajó” paródiát játszott el nekünk, amelyen mindnyájan jót nevettünk.
Az est végén az apátfalvi szervezők vendégül látták a találkozó résztvevőit, finomabbnál finomabb házi készítésű süteményekkel és üdítővel.

Az esemény után beszélgettem édesanyámmal aki nagyon örült, hogy a néprajzi kiállítása ekkora örömöt okozott. Nagyon hálás, elsősorban nekünk, a családjának, akik tudtuk róla, hogy mennyire szereti a régi dolgokat gyűjteni és gondozni, és ebben ahol csak tudtuk segítettünk. Azóta már engem is megfertőzött a régi dolgok szeretetével és gyűjtésével és remélem folytatni tudom majd az ő általa megkezdett munkát.
Hálásan beszélt még Langó Imre és Varga Ferenc családjáról, akik tudtak a gyűjtőszenvedélyéről és mindig biztatták.
Külön köszönetét szeretné kifejezni Vargáné Nagyfalusi Ilonának aki ezt a kis kiállítást megálmodta és a Faluház dolgozóinak akik helyet adtak a megvalósításra.

A legközelebbi kiállítást már az általunk megálmodott és készülő Tanyamúzeumban szeretnénk megtartani, ahol már nem csak a használati tárgyakat, hanem régi bútorokat és mezőgazdasági eszközöket is szeretnénk bemutatni.
Reméljük a 2012-es évben ennek megnyitásáról írhatok.
 
 
Beke Margit

 

Szólj hozzá!

Apátfalva díszpolgára - Antal Balázs emlékére

2011.04.01. 15:29 :: andreas

 

 

Antal Balázs tanyán született 1920. november 25–én Katalin napján, a 20 hold földön gazdálkodó és állattartó Antal Mihály és Tóth B. Márta 5 gyermekes családjának 4. gyermekeként. A 6 elemit a külső tanyasi iskolában végezte el.
Csak 8 éves, amikor édesanyját elveszíti, édesapja neveli őt és testvéreit. Cukrász szeretett volna lenni, de pénz nem volt taníttatására, valamint a földmunka és az állatok szeretete is visszatartotta. Házasságot köt 1943-ban Tóth L. Annával. Tanyája a Királyhegyesi úton, a külső tanyasi iskola mellett volt, bejáró a 9-es kilométerkővel szemben. 1944-ben katonai szolgálatra hívják, 3 hónapig Bátaszéken szolgál. Édesapját a háborúkor veszíti el. 1944-ben lánya születik, Anna. 1960-ig egyéni gazdaként él, dolgozik, majd a kommunista rendszer nyomására belép a termelőszövetkezetbe. 1971-ben a tanyai lakossággal ő is beköltözik a faluba, (elmondása szerint utolsóként) a Templom utcára. Itt épít házat, melyben feleségével 63 évet élt házasságban együtt. Ide várta két unokáját később 4 dédunokáját is. Járt a kertbarátok összejöveteleire, ill. az 1981-ben megalakuló népdalkör alapító tagja, és 21 évig énekes szólistája. Ezek mellett, tanácsaival, keze munkájával szolgálta az apátfalvi egyházközséget, melynek 20 éven keresztül pénztárosa is volt.

2000-ben az apátfalvi önkormányzat képviselőtestülete, „Apátfalva díszpolgára” címet adományozza a következő ajánlás figyelembe vételével:

„Tisztelt Képviselő-testület!
„Apátfalva Díszpolgára” kitüntető címre Antal Balázs nyugdíjas gazdálkodót, az Apátfalvi Pávakör és Citerazenekar alapító tagját, szólistáját javaslom.
…1972-ben felépült a faluban az akkori József Attila utcán az elbontott tanya anyagából az új ház. Ma is ott éli feleségével a nyugdíjas éveket.
A nyugdíjas kor elérése sem jelentett számára pihenést, nem tudott elszakadni a földtől és a jószágtól.

Még most 80 évesen is tehenet, disznót tart, a kárpótlással visszakapott földön betegségét megelőzően aktívan dolgozott, igaz már nem önmagáért, hanem két unokájáért és négy dédunokájáért.
A föld az övék, Antal Balázs csak segít, tudását és végtelen szorgalmát átadva.

A nyugdíjas évek hozták számára, hogy a munkán túl azt is csinálhatta, amit nagyon szeretett. Ez az éneklés!

Hangja a „tiszta forrás”, amelyben sokan gyönyörködhetünk mi Pátfalviak, és még nagyon sokan az országban egy-egy fellépés alkalmával.

Balázs bácsi nagyon sok népdalt őriz. Sokat tud Apátfalva múltjáról, amit mutat az is, hogy a most készülő apátfalvi monográfia minden szerzője felkereste Őt adatközlés céljából.

Tisztelt Képviselő-testület!

Antal Balázs egy egyszerű, tisztességes apátfalvi keresztény ember, akit mind a falu, mint a Pávakör tagjai tisztelnek és szeretnek. Volt munkatársai ma is szeretettel beszélnek róla, végtelen szerénysége, szorgalma, segítőkészsége példaként állítható. Nem alkotott rendkívülit, csupán különös tisztességgel élte a paraszti sors mindennapjait.

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a javaslatomat támogassa, és ez által Antal Balázs kapja meg „Apátfalva Díszpolgára” kitüntető címet.”

(Apátfalva 2000. Június 15. Dinnyés Ferencné képviselő)

Antal Balázs 90. életévét betöltve 2011. január 25.-én lelkét visszaadta teremtőjének.

 
 
Tóth Tamás

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: antal balázs díszpolgárok

Adományok Dévára

2011.03.09. 08:59 :: andreas

 

Apátfalviak segítettek

 
A Csaba-testvér által alapított Dévai Szent Ferenc Alapítványnak Románia szerte vannak otthonai. Déván, a szegény családból származó, gyakran félárva, vagy árva gyerekek 8-10 fős úgynevezett szociális családokban élnek. Ilyen családból Déván 20 működik, három szobás panellakásokban, 10 gyermek és egy nevelő lakik együtt. Az Alapítvány felvásárolta a régi ferences kolostor melletti emeletes házakat, ide költöztették a gyerekeket. Ezeket a dévai lakásokat Csaba-testvérék teljes mértékben adományokból rendezték be az évek során, és a fenntartást is kizárólag adományokból oldják meg, ami nem kis feladat.
A Déván nevelkedő 200 gyermeknek minden napra elő kell teremteni egy egyszerű reggelit, ebédet és vacsorát. Ki kell gazdálkodni a fűtés, víz és világítás számlákat, ami 20 lakás esetében elég tetemes összeg.
I. gyűjtés
2009. őszén Veréb József szervezésében volt gyűjtés a faluban. Gyökeret, sárgarépát, konzerveket, krumplit, csokoládét, iskolai táblákat és oktatási eszközöket vittek Dévára.
II. gyűjtés
A Bökény Népe Kulturális és Harcművészeti Egyesület kezdeményezésére 2010. május 9-én vittünk élelmet Apátfalváról Dévára az apátfalvi lakosok jóvoltából.
Az első alkalommal csak ennivalót gyűjtöttünk. Azóta is emlegetik a gyerekek a szalonna, konzerv, lekvár, alma, hagyma, kenyér, cukor, zsír adományainkat és a 210 db tojást, ami épen, egészben kiért hozzájuk.
III. gyűjtés
2010. május 21-én reggel indultak falunkból Csíksomlyóra a búcsúra a zarándokok. Ők vitték a második gyűjtés eredményét. Evőeszközöket, tányérokat, tojást, szalonnát, lekvárokat, konzerveket, konyhai eszközöket, tálakat, süteményeket és rengeteg tojást hoztak a Bökény Népe Egyesület, az imádságos csapat tagjai, és akik még tudomást szereztek akciónkról a faluban. A csanádpalotaiak házi süteményeket sütöttek a gyerekeknek. A sok-sok finomság, amit összegyűjtöttünk, Déván, annyi gyerek mellett villámgyorsan elfogyott.
IV. gyűjtés
2010. augusztusában ismét gyűjtést szerveztünk a dévai gyerekek javára. Nagyfalusi Éva - aki ott nevelő - sorolta fel, mire lenne szükség legjobban.
Ezek alapján plédek, konyhai felszerelések, poharak, edények, görkorik, focilabdák, serpenyők, kancsó, edények, tojás, muffin sütő, tálca, kávéscsészék, kuglófsütő, lepedők, zöldségek, kávéfőzők, szendvics sütők, turmixgépek gyűjtését kezdtük el. A Bökény Népe Egyesület tagjainak, az apátfalvi és csanádpalotai lakosok nagylelkű adományainak köszönhetően több lakást sikerült felszerelnünk konyhai gépekkel és a központi konyhára is tudtunk juttatni kávéfőzőt, szeletelő gépet. 2010. augusztus 18-án vitték el a csomagokat.
Ugyancsak ekkor utazott ki Veréb József és családja Apátfalváról, akik tavaly ősszel már jártak Déván adományokkal. Ők hárman vállalkoztak arra, hogy kimennek az augusztus 20-i hosszú hétvégén az Alapítványhoz és egy lakás falait lefestik, glettelik, újrafestik az ablakokat, ajtókat, radiátorokat, függönytartókat.
V. gyűjtés
2010. szeptember 17-én este Csaba testvér Apátfalván misézett. A szentmiséjén összegyűlt perselypénzt elvitte Dévára, az ott lakó gyermekek élelmezésére lett fordítva. A külön perselyben Varga Zitának gyűjtöttünk, 27 000 ft-ot és 50 leit.
VI: gyűjtés
2010. szeptember 15-én motoros csapat indult Magyarországról Déva felé.
Egy csanádpalotai résztvevő motoros vitte el a zöldségeket, sárgarépát, foghagymát, burgonyát, tojást.
VII. gyűjtés
2010. október 31-én délután Soós Gábor és családja egy kisteherautóval érkezett hozzánk Sződligetről. Ők is gyűjtöttek Dévára adományokat. Családjukkal együtt utaztak ki. Útközben megálltak nálunk felpakoltuk a több doboznyi holmit és vitték ki Dévára.
A kisteherautó, mert azzal jöttek már eleve félig volt pakolva, erre jött még rá az apátfalviak adományai. Köszönjük nekik a fuvart, hisz így a fuvar költségét is adományokra tudtuk fordítani. Mi már a télre készülődtünk a gyűjtéssel. Téli ruhákat, kabátokat, cipőket, ingeket, ünneplő felsőket, kosztümöket gyűjtöttünk.
VIII. gyűjtés
2010. decemberében már rutinosan kezdtünk neki a jótékonysági gyűjtésnek. Az ünnepekről kimaradt élelmet terveztük Dévára küldeni. Voltak most is segítőink. Az adományokat 2010. január 2-án vitték el.
Veréb József: egy láda alma, fokhagyma, pálinka,
Antal Jánosné: három rúd vastagkolbász, szalonna, töpörtő,
Czigeldrom- Koromné Pánczél Ilona: egy doboz beigli, ruhák.
Varga Ferenc: poharak, hurka kolbász, sütemények, dvd filmek, cukor teafű, madáreledel,
Nagyfalusi Istvánné: szeletelő, edények, sütemények, tojás,
Kardos Zoltánné dvd filmek.
Akik az év során egy,két, ill. több alkalommal is adományoztak:
Kakas Istvánné, Rigó Angéla, Varga Andrásné, Beke Mihályné, Sókiné Beke Margit, Simon Mihályné, Keresztúri Józsefné, Nagyfalusi Istvánné - Csanádpalota, Frőhlingné Szentmiklósi Tünde - Csanádpalota, Kómár Mátyás - Makó, Tornyainé Kerekes Anna, Varga Zoltán - gátőr, Veréb József, Sinka Lajosné - Kiszombor, Gyuricsekné Szilvási Mária, Ferenci Ferencné, Gacsó József, Mátó Jenő, Tamás Mihályné, Széles István Makó, Sóki Mátyásné, Farkas Jánosné, Kerekesné Varga Sára, Czigeldrom-Koromné Pánczél Ilona, Antal Jánosné, Köteles Antal, Kányásiné Szentesi Erika, Kiri Julianna - Magyarcsanád, Vidács Tünde - Magyarcsanád, Ruszkai Béláné - Makó, Tamás Ildikó, Kardos Zoltánné, Veréb József, Nagyfalusi István, Paku József, Borbély Zsolt, Szalamia János, Tari Norbertné Hajnalka, Tamás Beáta - Szeged, Varga Balázs, Sóki Pál.
 
 
 Vargáné Nagyfalusi Ilona
 
 

 

Szólj hozzá!

Címkék: hírek

Az Antal kereszt Apátfalván

2011.03.01. 10:23 :: andreas

 

Apátfalva település nyugati szélén, az "országút" mellett lévő ún. Antal-keresztet, üknagyapám Antal Márton építette az 1863. évi nagy aszály után.
A szárazság miatt nagy ínség keletkezett az alföldi megyékben, így Apátfalván is. Kiszáradt a vetés, az állatoknak nem maradt legelő, sok jószág lesoványodva tengette életét.
Csörgeő Antal, Csanád megye főispáni helytartója ínségi Segélyező Bizottmányt állított fel, és megtiltotta a gabona kivitelét a megyéből, amit az udvar hatályon kívül helyezett. Erre a főispáni helytartó elrendelte, hogy a járási szolgabírók gyűjtsenek pénzt és élelmiszereket. Minden községnek kimutatást kellett készítenie a gabonakészletekről.
 
A keresztet valószínűleg hálából építették az aszály után, hogy túlélték ezt a nehéz időszakot.
A kereszt egyben birtokhatárt is jelölt. A nevét az állíttatójától kapta (Antal-kereszt).
A keresztet kerítéssel vették körül, amely egyrészt védte a legelésző állatoktól, másrészt figyelmeztette az arra járókat a hely szent voltáról. Sajnos a kereszt körüli kerítést nemrég (2004-ben) lebontották. A kerítés 120 cm magas volt és 2x2 méteres területet fogott közre.
Népi szokásjog szerint a kereszt és a körülötte lévő kis kert az egyház tulajdona volt, bár telekkönyvileg vagy más írásbeli megegyezésben nem íratták át.
A kereszt körüli területet az állítató család, főleg az eladó lányok gondozták. Ők gondozták a kereszt köré ültetett virágokat és az ő feladatuk volt, hogy minden jeles ünnepen virágcsokrot vigyenek a kereszt lábához. 1920 után a környéken lakók viselték gondját a keresztnek és környékének.
A kereszt felszenteléséről semmilyen adatot nem találtunk az apátfalvi Plébánia adattárában.
A kereszt talapzata és oszlopa téglából épült, formája nyolcszögletű, mint a környékbeli többi út menti kereszt is. Vakolással védték az időjárás viszontagságaitól. A tetején a kereszt és a rajta lévő korpusz öntöttvasból készült.
 
Tóth Ferenc a Száz magyar falu könyvesháza sorozat Apátfalváról szóló könyvében ezt a
hozzászólást olvashatjuk a kereszt történetéről:
„Az 1928-ban született Mátó Mihályné az Antal-kereszthez fűződő emlékét így idézte föl: Amikor első osztályos voltam, mint szívgárdisták mentünk oda Szent Márk napján (április 25.) búzaszentelésre. Reggel indultunk a pap vezetésével. A keresztet fiú vitte, a három-három kis lobogót és a két nagy lobogót lányok. Útközben imádkoztunk, énekeltünk.
Előre vágták le a búzát, azt a pap ott megszentelte…”
 
A szertartás végén a pap a négy világtáj felé fordulva négy evangéliumi szakaszt énekelt, annak jeléül, hogy az áldást az egész határ, sőt az egész világ búzavetésére kéri.
 
Az alábbi búzaszentelő ének a liturgia sorrendjében a pap és a hívek szövegeit tartalmazza.
(Az evangéliumok ebből a leírásból kimaradtak):
 
    -    Észak felé:
         „Aki gondolsz a madárra, Köntöst adsz a kis virágra, Kegyes szemed legyen rajtunk,
         Tebenned van bizodalmunk. Téli fagyban,hóban,jégben,Te vagy minden reménységem
         Jön a tavasz, az új élet, Abban minden újra éled.”
-          Kelet felé:
„Te ki hintéd Igéd magvát, Kemény szívünk alakítsd át, Vesd el benne szent Igédet, Abból fakad örök élet. Itt a tavasz, fák rügyeznek, Áldd meg a mi vetésünket,
Búzánk, árpánk aratásra, Hadd szökjön fel dúsan szárba.”
-          Dél felé:
„Kik bajukkal Hozzád futnak, Segítségért folyamodnak, Nem szenvednek ők szükséget, Mindig érzik segítséged. Ha velünk az Úr áldása, Nincs gondunk az aratásra,
Százszoros lesz a termésünk, Áldj meg Urunk, erre kérünk.”
-          Nyugat felé:
„Úr Jézus, ki azt hirdetted: Ki veled tart, el nem veszhet. Erősítsd meg gyenge lelkünk, Őrök tűzre ne kerüljünk. Ősi vihar, hogyha kerget, Nyugtot szívünk nálad lelhet,
Édes Jézus kérünk szépen, Áldd meg munkánk egész évben.”
 
Az asszonyok a szentelt búzát az imakönyvükben tartották, a férfiak a kalapjuk mellé tűzték.
A szertartásról elhozott búzaszálaknak a néphagyomány szentelményi erőt tulajdonít. Egyes helyeken az így megszentelt búzaszálakat gyógyításra is alkalmazták. Kenyérsütéskor még a 20. század elején is sok helyen a szentelt búzából néhány szálat a kenyérkovászba tettek.
Sokfelé volt szokás, hogy a szentelt búzát az eresz alá tették, mert úgy tartották, hogy ez megvédi a ház lakóit a villámtól, jégveréstől. A hagyományosan berendezett parasztszobákban néhol ma is megtalálható a szentképek mögé tűzött szentelt búzaszár.
A búzaszentelési körmenetet az ötvenes évek elején tiltották be.
 
Bevallom, gyermekkoromban nem nagyon foglalkoztatott a kereszt és a története. Sajnos arról sem tudtam, hogy a keresztet az egyik ősöm állíttatta Isten tiszteletére. Felnőtt fejjel el kezdett érdekelni családom története, hogy kik voltak ők és mit lehet róluk tudni. Ekkor tudtam meg, hogy a kereszt a mi családunk birtokában volt valamikor. Sajnos kutatásaim során se a makói Levéltárban, sem az apátfalvi Plébánián nem sikerült több dolgot megtudnom a kereszt történetéről. Azt megfogadtam, hogy az ősi hagyományt tovább ápolom, és tovább fogom gondozni a keresztet, amit remélem majd az én gyermekeim is tovább folytatnak majd. Hiszem azt, hogy ezt a Földet mi csak bérbe vettük gyermekeinktől, unokáinktól. Ezért kötelességünk azt minden szép hagyományunkkal együtt megőrizni és továbbadni nekik ápoltan és sértetlenül.
 

 




Beke Margit

 


 

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: kultúra

Emlékezés - "Puszta Manci"

2011.02.28. 09:47 :: andreas

Czakó Józsefné Puszta Mária

1935- 2005
 
Czakó Józsefnét Apátfalván mindenki csak „Puszta Mancinak” nevezte. Ő volt „a falu könyvtárosa”, oly nemes értelemben, mint a régi falu tanítója megnevezés. 1954-ben lett könyvtáros a faluban. Ő kezdte el kialakítani a könyvtári rendszert, a katalogizálást. 1996-ig dolgozott könyvtárosként, több mint 40 éven át szolgálta a közművelődést falunkban. A helyi könyvtárban a könyvek mellett már az 1980-as évekre tartalmas állományú zenei tárat is létrehozott, a környéken elsőként. Tette ezt, hogy a fiatalok számára is népszerűvé tegye az intézményt. Évtizedeken át segítette az olvasás szépségét felfedezni a fiatalokkal. Ennek érdekében a könyvtárat ifjúsági találkozóhelyként is működtette. Szombatonként itt találkoztak a vidéki középiskolákból hazautazó apátfalvi tanulók. Manci néninek mindenkihez volt egy- két szava, bátran felkereshette bárki lelki problémájával is.
Mint könyvtáros gyűjtötte az újságokban, folyóiratokban Apátfalváról megjelenő írásokat. Szigeti György mellett Ő tudott legtöbbet a falu néprajzáról, történetéről, az itt élő emberek hétköznapjairól. Éveken át színjátszó csoportot és irodalmi színpadot szervezett és műsorokat állított össze az ünnepségekre.
Amikor Szigeti György elköltözött Apátfalváról Czakó Józsefné vállalta a honismereti munka folytatását. A könyvtárba járó fiatalokból újra megszervezte a honismereti szakkört, s működtette éveken át folyamatosan. Szakkörösei felnőve tovább vitték a Manci nénitől tanultakat, többen lettek könyvtárosok, pedagógusok közülük. Diákjai rendszeres résztvevői lettek a honismereti táboroknak, és a helytörténeti, történelmi vetélkedőknek. Több apátfalvi fiatal is bekapcsolódott a Néprajzi Nyelvjárási Gyűjtőpályázatba. Manci néni irányításával az összegyűjtött anyagból, díjnyertes pályázatok lettek.
Honismereti munkásságának nagyobb eseménye az 1987 nyarán a Csongrád-megyei Honismereti Diáktábor megrendezése Apátfalván. Ő volt a tábor mindenese. Vigyázott ránk, szervezte a szakmai munkát, gondoskodott az ellátásunkról és a szórakozásunkról is. Jó helyismerete révén ő szervezte a túrákat, kirándulásokat előadókat is. Azt hiszem az 1987-es Honismereti Diáktábor a legjobban szervezett, legeredményesebb kutatómunkát felmutató tábor volt. Könnyű dolgunk volt, Czakó Józsefnét mindenki ismerte a faluban, a fiataltól az öregig. Kérő szavára mindenki igennel felelt, bármit is kért. Tisztelte őt az egész falu. 1991-ben újból jöttünk mi Csongrád megyei diákok táborozni Apátfalvára. Sokan visszatértek az első tábor diákjai közül is. Ott folytattuk a kutatásokat ahol néhány éve abbahagytuk.
1994-ben nyugdíjazták Puszta Máriát még két évig dolgozott a könyvtárban. 1996-ban a Honismereti Szövetségtől Emléklapot kapott honismereti munkájáért.
1998-ban Apátfalva Közszolgálatáért kitüntetésben részesült a községért végzett közel fél évszázados munkáért.
Utolsó éveiben betegsége miatt Csongrádra költözött fiához, csak nagyritkán látogatott haza. Olyankor napokig beszélték a faluban ”itthon volt Puszta Manci”.Végül az éveken át türelemmel viselt betegség legyőzte Őt, 2005-ben örökre eltávozott közülünk.
 

 

 Vargáné Nagyfalusi Ilona

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: kultúra apátfalváért

Emlékfal az apátfalvi díszpolgárokról

2011.02.20. 14:12 :: andreas

 

"Apátfalva közössége Díszpolgárainak tiszteletére egy csodálatos emlékfalat hozott létre, melyet példaként tár a jövő nemzedéke elé, tudatosítva a valódi érték elsőbbségét, hogy az igazi példaképek itt közöttünk éltek és élnek, a szédítően manipulált virtuális világgal szemben.
 
Világszerte gyakorlattá vált, ahogyan egy-egy közösség Díszpolgári címet adományoz kimagasló egyéneknek, akik életükkel és építő tevékenységükkel közösségüket szolgálták. Vannak közülük olyanok is, akik életük során nehéz gazdasági, szociális és politikai helyzetben sem feledkeztek el küldetésük teljesítéséről, dacára annak, hogy küszködésük nem mindig talált azonnali elismerésre. A feladatukat tették, ha ez sokszor hátránnyal járt is egyéni érdekeik érvényesítésében.
 
Apátfalva képviselő-testülete Szentesi József polgármesterrel egyetemben Díszpolgári címet alapított 1994-ben, melyet a falu közössége nagy örömmel fogadott. A polgármesteri hivatalban, egy szép mappában őrzik azokat a dokumentumokat, amelyek tartalmazzák azokat a határozatokat, melyek alapján Díszpolgári címek átadásra kerültek. Bizonyára nem sokan vagyunk, akik kellő gyakorisággal belelapoznánk ezekbe a mappákba; ennek kapcsán született meg a gondolat, hogy díszpolgáraink illusztratív portréfestmények formájában kerüljenek megörökítésre, s egy olyan méltó helyre találjanak, ahol a község lakossága és főleg a jövő nemzedéke bármikor megfordulhat. Így valósult meg a Díszpolgáraink fala a könyvtárban.
 
Nagy köszönet mindazoknak, akik adományaikkal támogatták a terv megvalósulását, s azoknak is, akik odaadó szeretettel bábái voltak ennek a közösségi összefogásnak. Őszinte a reményünk, hogy ezzel az aprócska mécses meggyújtásával, hozzájárultunk a közösségben rejlő értékek megvilágításához."
 
Az emlékfal fotója, a díszpolgárok festményei ill. rövid életrajzaik az alábbi honlapon található:
 
 
Apátfalva, 2010. december 12.
 
Tisztelettel: a szervezők

 

Szólj hozzá!

Címkék: hírek kultúra apátfalváért

Bíbic könyvek - I. Múltunk szőtte örökség

2011.02.03. 00:10 :: andreas

Apátfalva község 1999-ben pályázatot nyert a tanuló ifjúság számára helytörténeti tankönyvek írására. A pályázat nyolc különböző könyv megírását tervezte, közös néven Bíbic könyvek”-nek nevezte őket. A szerzők munkatankönyvek megírására kaptak megbízást, melyekben az apátfalvi sajátosságokat, helyi jellemzőket kellett bemutatni a gyerekeknek. Elsőként a sorozatból Vargáné Nagyfalusi Ilona: Múltunk szőtte örökség című könyv jelent meg, majd követte a többi Bíbic könyv. 2010-ig 6 kötet jelent meg, az eredetileg tervezett 8-ból.   

Vargáné Nagyfalusi Ilona: Múltunk szőtte örökség
A Múltunk szőtte örökség című könyv Apátfalva néprajzát mutatja be. Apátfalva néprajzi szempontból egyedülálló jellegzetességeket mutat Csongrád megyében, saját hímzésük, néptáncuk, díszítőművészetük volt. Így lett könnyű a dolgom, hiszen a néphagyomány ezen ágai mai napig is megfigyelhetők a faluban.
      „Mert azt tanultam mindenütt,
       Azt láttam minden nagy nemzetnél,
       Hogy az apák dolgát folytatják az utódok…”
Ezekkel a gondolatokkal kezdődik a könyv, s bemutatja a tárgyi néprajz minden területét.
Az első fejezet a „Telekrend Apátfalván”a falusi telket mutatja be. Kerítések, kapuk, házak homlokzatai, - ami az utcán látszik,- majd belépve az udvarra a telek belső elrendezése, szobák, kamra, ólak, hambárok, istállók, kert. Kedves színfolt az apátfalvi udvarokon a kacsaúsztató, az üstház, a farakás, a lisztes hambár és a kútgém.
A második fejezet „Az apátfalvi építészet”az alapozástól kezdve épít fel egy vályogházat. Alapozás, falazatok, kötőanyagok, tapasztási módok, padlózat, mennyezet, tetőszerkezet, oromzat, tetőfedés az építés egyes szakaszai. Részletes leírás olvasható a jármos és irányfás falverésről.
A harmadik fejezetben „Az apátfalvi ház berendezését” olvashatjuk. Bemutatom a kaminkéményt, szúnyoghálós ágyat, a sarokkanapét, a szilkéket, a tálasfogast és még sok más berendezési tárgyat, melyek nagyrészt házilag készültek, vagy helybeli kézműves mesterek  termékei.
A negyedik fejezet „Az apátfalvi népviselet” bemutatása, sok szép korabeli fénykép segítségével. Megtudhatjuk mi is a testhönálló, a nagy far és a fityula s hány alsószoknyát viseltek a pátfalvai asszonyok.
Az ötödik fejezetben megtanulhatjuk „Az apátfalvi fehérhímzés”módját.  Részletes hímzési útmutató, mintagyűjtemény egészíti ki az írást.
A hatodik fejezet a „Kosárfonás” alapanyagait ismerteti, bemutatja a kosárkötés módját, ismerteti a vesszőből készült használati tárgyakat az apátfalvi portán. Külön figyelmet érdemelnek a vesszőből font, tapasztott falú szánkótalpas kasok.
A hetedik fejezet a „Népi halászat a Maroson” címet viseli. Elolvashatjuk a hálós halászat fajtáit, a horgos halászati módokat és a tapogatós halfogási módot is. A halászatot segítő eszközök felsorolásával, és Borbély András halász képeivel zárul a fejezet.
A nyolcadik fejezetben a „Népi fazekasság mutatkozik be. Az agyag megmunkálása, a korongolás után a butella részletes bemutatása következik. Itt találhatjuk háztartásban használt cserépedények részletes felsorolását, és képeit is.
Az utolsó fejezet „Az apátfalvi bútorművességé”. Bemutatom a bútorkészítő asztalos családokat, és a csodálatos apátfalvi festett bútorokat. Lehet látni virágmintás kanapét, kamin ajtót,és asztallapot, Szentesi Istvánné hagyatékából virágozott tálasfogast. Egy igazi jellegzetességgel, a sarokpad fényképével zár a könyv.
  A Bíbic könyveket gyermekeknek írtuk, könnyen érthető nyelvezettel, sok képpel díszítettük. A könyvek tartalma sokszínű változatos, érdekes olvasmány gyermekeknek- felnőtteknek egyaránt. Számomra legnagyobb elismerés az volt, amikor Varga József bácsi 75 éves apátfalvi lakos elolvasta a könyvem és azt mondta: „Ilonka minden úgy volt, ahogy te leírtad, szó szerint. Én vagyok rá a tanú, hogy úgy éltünk ahogy leírtad.”
A múltunk szőtte örökség még itt él közöttünk, csak figyelmes szemek és fülek kellenek, hogy meglássuk, meghalljuk és tovább éltessük belőle azt, ami számunkra hasznos.  
A könyv megvásárolható új kiadásban az apátfalvi Faluházban, ára 600,-Ft. A többi Bíbic könyv 500 forintértkapható. 
 

 

 Vargáné Nagyfalusi Ilona

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: kultúra vargáné nagyfalusi ilona

Apátfalvi díszpolgárok

2010.12.28. 17:28 :: andreas

 Díszpolgárainkért 

Az ötletgazda, Dr. Langó Julianna 2010 októberében keresett fel, hogy szeretné, ha községünk 13 díszpolgáráról portrésorozat készülne.
Valóban, alig emlékszünk már falunk kiemelkedő személyiségeire, s a 13 nevet is bizonytalankodva tudjuk felsorolni. Szerencsére az ötlet támogatókra talált, s így lakossági adakozásból, viszonylag rövid idő alatt elkészültek a képek. Langó Julika ismerőseihez fordult segítségért, hiszen a pénz összegyűjtése karácsony előtt viszonylag nagy feladatnak tűnt.
Az ismerősök, a felkért barátok teljesen azonosultak Julika tervével, így szívvel- lélekkel segítettek neki a szervezésben. Az Önkormányzat is támogatta a kezdeményezést, anyagilag, eszközökkel, szervezési munkával.
Megmozdultak a civil szervezetek, az intézmények, a magánemberek s néhány hét alatt meglett a szükséges pénz. 
A festő Pavlovsky Péter mórahalmi lakos fantasztikus munkabírással, és Isten áldotta tehetséggel fogott neki a portrék megfestéséhez. Mivel több díszpolgár már nem él, fényképeket kellett beszerezni, ezekről dolgozott a festő. Nehéz feladatnak bizonyult, hogy találjuk egy jó fényképet Keresztúri Andrásról, vagy Szigeti Györgyről.
Julika vállalta a szervezési feladatok oroszlánrészét. Felkereste az élő díszpolgárokat, egyeztetett az elhunytak hozzátartozóival. A 2010. december 12-én vasárnap délután az átadó ünnepség levezetését is ő vállalta.
Az elkészült portrésorozat állandó és végleges kiállítási helye a Faluházban a Könyvtár lett.
Végre eljött advent 2. vasárnapja, december 12-e.
Hóesés szépítette meg az ünnepet, bár talán ezért a távolabb lakó díszpolgárok nem vállalták az utazást. Nagy várakozással gyülekezett a falu népe és a szereplők is, a portrékat fehér lepel borította.
Az ünnepélyes gálaműsorban munkásságuk szerint csoportosítva kerültek bemutatásra a díszpolgárok. Dr. Langó Julika ismertette az életrajzukat és azt, hogy mit jelentettek ők Apátfalvának. Majd két népviseletbe öltözött fiatal leleplezte a képeket. Minden szem a festmények felé nézett, s megelégedve bólintottak többek. „Mintha élne!” „Mintha fénykép lenne!” „Pont így nézett ki!”- így suttogtak. Julika személyes, az életből vett történetekkel zárta egy-egy díszpolgár bemutatását. Sokak könnybe lábadt szemmel, meghatódva ültek.
A gálaműsor szereplői is apátfalviak voltak:
Langó Dániel vers,
Kerekes Katalin fuvola,
Pintér Angéla zongora,
Nové Band (Kardos Zoltán és zenésztársai),
Koszta Noémi ének - kísér Kocsis Katalin,
Kerekes Márton Népdalkör és Citerazenekar.


A díszpolgáraink tiszteletére elkészített képek emléket állítanak az elhunytaknak, dicsőséget az élőknek.
 
†Varga Sinka József           †Szigeti György        †Borbély András
†Lukács Lászlóné               †Sánta Valéria         †Dr. Durányik György
†Keresztúri András             †Fazekas István        Klingler Gyuláné
Antal Balázs                       Kovács Tibor           Benkóczi Zoltán
Dr. Katona István
 
A díszpolgárok festményei az alábbi linken érhetők el:
 
 

 

 Vargáné Nagyfalusi Ilona

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: hírek vargáné nagyfalusi ilona

Apátfalva bemutatkozott

2010.12.26. 11:29 :: andreas

A Muharay Elemér Népművészeti Szövetség meghívására Budapestre utazott egy lelkes apátfalvi csapat.

2010. November 19-20-21-én rendezték meg a Hagyományőrzők Akadémiája III. című rendezvényt.

Helyszín: Gerand Hotel Touring volt.

A továbbképzésre az egész ország területéről érkeztek népművelők, együttesek vezetői, pedagógusok és polgármesterek.

Az elmúlt két év továbbképzésein az elméleti ismeretekből igyekeztek átfogó képet adni a szervezők, az idei képzést teljesen „gyakorlat" centrikusra tervezték. Ígérték:”Példákat és módszereket fogunk bemutatni, sok közös táncolással, énekléssel.” Ezen példák és módszerek bemutatói lettünk mi apátfalviak, annak apropóján, hogy az országban egyedülálló módon nálunk áll 6 kötetből a honismereti tankönyvcsomag. Az eredetileg 8 kötetesre tervezett Bíbic sorozatnak ez idáig 6 kötete készült el, ám így is irigylésre méltó. Tehát ez alkalommal, nem hallgatóságnak utaztunk Budapestre, hanem a péntek délutáni program előadóiként.

2010. november 19-én pénteken délelőtt első előadóként V. Németh Zsolt a Vidékfejlesztési Minisztérium Államtitkára tartott előadást, A népművészet és a hagyományok szerepe a vidékfejlesztésben. A fejlesztési stratégiák, pályázatok milyen módon ösztönzik, támogatják a falusi közösségeket hagyományaik megtartásában és tovább-adásában címmel.

Ebéd után a következőképp ismertetett minket Héra Éva a továbbképzés szervezője:

  Vendégünk: Apátfalva

 Minden gyerek „megtanulja" Apátfalvát az óvodában és iskolában. A koncepció, a módszerek, a gyakorlat, a helyi tankönyvek stb. bemutatása. Számunkra azért példa, mert a helyi hagyományokra építve szerveződik a község teljes társadalma és intézményei; óvodától az iskolai oktatáson át a civil közösségekig. Része ennek a munkának a hagyomány minden eleme; a falutörténettől, a családok életmódjáig, a természetismerettől a folklór elemeinek továbbadásáig.

Akik bemutatkoznak: a falu polgármestere, az iskola pedagógusai, a civilszervezetek, s a táncegyüttes vezetői; mesélők, táncosok, zenészek, kézművesek. Nem csak a tapasztalatot vihetjük majd magunkkal, hanem táncolunk, énekelünk és kézműveskedünk is vendégeinkkel.”


Ilyen bemutatás, és az előttünk szóló előadó után, nagy felelősség hárult ránk előadókra, hisz igen magasra tették a mércét.

Először Tóth Tamás a citerazenekar vezetője mit kisbíró vonult be, ékes szólással mondta el, mire is számíthat a hallgatóság délután 2-től 9 óráig. A bevezető előadást Móricz Ágnes a Pátfalváért Egyesület elnöke tartotta, bemutatta a faluban folyó honismereti és hagyományápoló munkát. A vetített képes előadással kiegészített, élmény dús beszámolója nagy tetszést aratott.

Másodikként Csenteri Andrea óvónő beszélt az óvodában folyó zeneovi tevékenységről, melyben mozgáskultúra, és néptánc is ötvözve van.

Urbancsok Zsolt a Bíbic könyvek kitalálójaként, a pályázat megírásáról, a könyvek témaköréről, a kitűzött célokról beszélt:


” 2002-ben elkészült a hatodik Bíbic könyv is, az apátfalvi Művelődési ház gondozásában. A felső tagozatos oktatásba beépíthető könyvek egy-egy tantárgyhoz kapcsolódóan írják le a falu értékeit, megőrzésre érdemes hagyományát. A könyvek nyelvezete egyszerű, mindenki számára közérthető. Talán ez a Bíbic a könyveknek a legnagyobb értéke. Az eddig elkészült könyvek:

1. Urbancsok Zsolt: „…Mint fatörzsből gyönge ága…” -Apátfalva története, és a csanádi térség a kezdetektől 1956-ig.

2.Tóthné Hanyecz Katalin: „…Amerre a nap lejár…”Környezet- és természetvédelem Magyarországon. Erdei iskola a Maros árterén.

3. Mátóné Antal Júlia: A dáli ugartól Belezig. - Apátfalva természet- és gazdaságföldrajza.

4. Balázs Katalin: „Mikoron az úr Jézus a földön járt...”- Az apátfalvi népköltészet, mágia és hitvilág, népi imádságok, az apátfalvi nyelvjárás.

5. Vargáné Nagyfalusi Ilona: Múltunk szőtte örökség. Az apátfalvi népi építészet, népviselet, hímzés és népi mesterségek.

6. Vargáné Nagyfalusi Ilona- Vargáné Antal Ilona: Gyí, paci paripa! - Népi játékok, mondókák Apátfalván.

A hátralevő két könyv szerkesztési, kiadási munkái folyamatban vannak, a következő témákban jelennek meg:

- Az apátfalvi népdalok, Kardos István vőfély élete és dalai.

- Szokások Apátfalva népéletéből.”

Bemutatta a könyvek tematikáját, a mind a 6 könyvben közös részeket, s minden kiadványból idézett egy-egy részt.

Az én feladatom az általam megírt kettő Bíbic könyv bemutatása. Ismertetni kellett a témákat, fejezeteket, az oktatás gyakorlati megvalósítását, ötleteket, szaktanácsot adni a kezdőknek. Előadásom könyvajánlóval és szakirodalom ajánlóval zárult. A szünet után Tóth Tamás apátfalvi népdalokat tanított a résztvevőknek, majd Tőtős Hortenzia a néptánc oktatásáról és Kardos István vőfély munkásságáról beszélt. Vacsora után Kakas Istvánné csuhékiállítása nyílt meg és ki is lehetett próbálni a csuhéfigurák készítését. Zárásként néptánc oktatás és táncház vette kezdetét, a dél-alföldi néptánc kincs Kardos István a népművészet mestere motívumai alapján. Hazafelé a buszon átbeszéltük az elmúlt évek alatt végzett hagyományőrző munkát, a megírt könyveket, a megnyert pályázatokat, megtartott helytörténeti órákat és kézműves foglalkozásokat. A terveket illetően ki-ki elmondta merre tovább, ki milyen új területen tervezi magát kipróbálni.

 

A képeket az alábbi helyen lehet megtekinteni:

 



Vargáné Nagyfalusi Ilona

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: hírek vargáné nagyfalusi ilona

Bökény népe – hagyományőrzés Apátfalván

2010.07.30. 18:53 :: andreas

Beszélgetés Szalamia Jánossal az egyesület vezetőjével

 

Nemrégen rábukkantam a honlapjukra. A kevés időmben nézegettem az oldalt és találtam érdekes dolgokat. Bizonyos fokig engem is érdekel a hagyományőrzés.

Szeretném ha válaszolna kérdéseimre - az újság politika mentes, elsősorban tényszerű.

 

·          Miért éppen Bökény? Férfinév, jelentése erdőcske. Olvastam az alapszabályt és nem találtam utalást az elnevezésre. Apátfalviakból áll a tagság elsősorban és ott is tevékenykedik.

 

Az egyesületünk a közeli Bökényi halom (mint lehetséges temetkezési és szertartás színhely) és a hajdani ős emlékére és tiszteletére való tekintettel vette fel a Bökény népe nevet. Kálti Márk udvari krónikás leiratában létezik egy családfa leírás, mely Noétól eredezteti Attilát, Árpádot és az Árpád-házi királyainkat. Attila felmenői között szerepel Bökény vezér.
A csapat ami kialakult javarészt hasonló hitű és érdeklődésű emberek egymásra találása, akik között az idők folyamán jó barátságok szövődtek. A makói tagokat is az emberi kapcsolatok kötik Apátfalvára.
A táborhelyünk a régi MHSZ-es kispuska lőtéren van, amit az elmúlt években majdnem teljesen felújítottunk társadalmi munkában. Jó kis hely távol a világ zajától. Ha jó a társaság, itt könnyű kikapcsolódni, ez is elég erős vonzerő sokak számára. Az edzéseket, az örömíjászatot és az összejöveteleket is itt tartjuk, ha az időjárás lehetővé teszi.


·          Meghatározható az identitásuk a mai közéletben? Az egyesület elkötelezett-e valamely párt irányába vagy politika mentesen - tisztán„nemzeti” alapon működik?

 

Világnézetünk természetesen nemzeti, politikai tevékenységet, mint egyesület nem folytatunk. Elképzelésem szerint hagyományt őrzőknek és nem őrzőknek kötelessége Magyar Hazában és Magyar Nemzetben gondolkodni, mivel Magyarok vagyunk és Magyarországon lakunk.

 

·          Milyen az elfogadottságuk a környezetükben? Miért ellenzik többen Bökényben a működésüket?

 

Az egyesületen kívüliek hozzánk való viszonyulása sokféle. Akik hasonlóan gondolkoznak a világról, azok rokonszenveznek velünk, akik nem... Azt mondhatom minden érmének két oldala van. Az igazság szép dolog, de akik az adott ügyben hallgatnak, vagy hazudnak azok kevésbé értékelik. Tehát különböző az érdek, ezért vannak akik nem szimpatizálnak velünk. A Bökényi ellenzőknek (kb. 2-3 fő) egy értelmes kifogásuk nem volt az ott tartózkodásunk ellen. 

 

·          A tagtoborzást milyen körben végzik? Mennyire önfenntartók, részesülnek valamilyen „hivatalos” támogatásban a civileken kívül?

 

Toborzást nem végzünk, aki el akar találni hozzánk nyitva találja a kapukat. De csak egyenes és dolgos embereket várunk. Anyagilag főképp saját magunkra támaszkodhatunk. A pénzt munka oldalról igyekszünk megközelíteni, ami megcsinálható azt nem vesszük meg.  Rendezvényeinkhez és anyagszükségleteinkhez több felöl, vállalkozóktól és magánszemélyektől is kapunk támogatást. Részletesebben a honlapunkon. http://www.bokenynepe.gportal.hu

  

·          A hagyományőrzést milyen módon ismerik? Tagjaik között vannak szakemberek a témához kapcsolódó tanulmányokkal, vagy csak önképzéssel, hallomásból szerzett információk felhasználásával élnek?

 

Mivel a hagyományaink egy része elveszett, vagy még tisztázásra vár, ezért azt újra kell teremteni. Ez zajlik országos szinten, persze feltöltve szakmával, kutatómunkán alapulva. Van köztünk néprajzos végzettségű is de alapvetően kézhez kapjuk az ismeretanyagot. Elméleti képzés mellett van lehetőség a gyakorlatban való tapasztalásra, mely nélkül minden feltételezés csak teória marad. A csak jelző nem helyén való, ha ön is ismeri a józan paraszti ész kifejezést. Nem vagyunk annyira mélyen a témában, mint egy professzor, de lehet, hogy nincs is olyan szűk látókörünk, amit a mélyreható kutatómunka megkövetel.

 

·          Nem láttam még a bemutatóikat. Mennyire átfogóan ismertetik egy-egy mesterség,szakma anyagát?

 

Bemutatóink kézműves foglakozásaink a nézőközönség kora és az időkorlát szerint tudnak elmélyülni. Természetes, hogy fél óra alatt nem lehet mindent megmutatni és elmondani. Igyekszünk egy valóságos , érdekes képet kialakítani a nézőben, vagy a foglakozáson résztvevőben az adott foglalkozás anyagával kapcsolatosan. Például, ha íjásztatunk, akkor a cél az, hogy az érdeklődő fél kézbe vegyen egy íjat, megismerhesse részeit, történelmünkben betöltött szerepét és ki is próbálhassa azt.

 

·          A fegyvereket saját maguk készítették vagy gyűjtötték?

 

A fegyvereket javarészt vásároljuk, vagy cseréljük az általunk készített kézimunkákkal, fegyverekkel, kiegészítő tárgyakkal (pl.: tegez)

 

·          Saját szórakoztatásra vagy bizonyos díjazásért vállalnak bemutatókat?

 

Bemutatók és az arra való felkészülés természetesen szórakozás a csapat számára,  ezt senki sem végzi főállású munkaként. Azonban az autók nem mennek benzin nélkül, a nyílvessző is drága mulatság főleg ha egy kezdő veszi kézbe az íjunkat. Mindezek mellett mindenkinek meg van a rendes kenyérkereső szakmája, abból él.

Célunk, hogy példát mutassunk őseink hite, tudása és embersége segítségével a ma embere számára. Megértse mit kapott az által, hogy magyarnak született. Emelt fővel járhasson és megtalálja a helyét az életben.
"Magyarnak lenni, büszke gyönyörűség."

 

Szólj hozzá!

Címkék: hagyományőrzés

Apátfalvi falunapok

2010.07.11. 09:32 :: andreas

Apátfalva Község Önkormányzata tisztelettel meghívja falunk lakosságát a
XV. Szent Anna Napok  -  Apátfalvi Falunapok rendezvényeire

2010. július 23. (péntek)
19.30. Opál Hastánc Csoport bemutatója—20.00- Utcabál a Zsomboys együttessel

Helyszín: Faluház előtti tér
2010. július 24. (szombat)
9.00. Ünnepélyes megnyitó  Megnyitó beszédet mond:Varga Péter polgármester

Helyszín: Faluház előtere
9.15. Kiállítások megnyitója
Kiállítás a Faluház 50 évéről
Kiállítás a Hímző szakkör munkáiból
 A kiállítást megnyitja: Móricz Ágnes
Fazekas István terem felavatása           A kiállítást megnyitja: Kerekes Gézáné
Kiállítás Vári Ferencné festményeiből A kiállítást megnyitja: Mátó Lajos  Helyszín: Faluház előtere
Iskolatörténeti kiállítás         Helyszín: Általános Iskola előtere
9.30. Vízifoci             Helyszín:Hunyadi utcai park
9.30. Veterán járművek felvonulása a falu utcáin
10.00. Veterán járművek bemutatója  Helyszín: Hunyadi utcai park
10.00. Magyar Honvédség Szegedi Toborzó Iroda bemutatkozása Helyszín: Faluház előtti tér
10.00. Ünnepi műsor : Óvodás néptánc  - Iskolás néptánc -  Hagyományőrző Csoport műsora - Kerekes Márton Népdalkör és - Citerazenekar műsora - Opálka gyermek hastánc bemutató - Kétegyházi Román Néptánccsoport műsora
Helyszín: Faluház előtti tér
10.00. Mesterségek sétánya   Helyszín: Régi könyvtár előtti tér
10.00.-13.00. I. Tárcsa-party   Helyszín:Faluház előtti tér A falunapi programok egyik új színfoltja a Tárcsa – party, melyre grillen illetve tárcsán sütni szerető csapatok (6 fős) jelentkezését várjuk. A „Tárcsa party verseny, melynek nevezési díja 500,-Ft csapatonként. Minden résztvevő csapat 2 kg csirkemellet kap a versenyhez. Székeket és asztalokat is biztosítunk. Az összes egyéb kelléket a csapatoknak kell magukkal hozni (tárcsa, fűszerek,egyéb kellékek). A csapatokat „tapasztalt” zsűri fogja értékelni.
Jelentkezési határidő: 2010. július 20. 12 óráig a Faluházban!

13.00. I. Tárcsa-party eredményhirdetése  Helyszín:Faluház előtti tér
14.00- Parasztolimpia - Erős ember kerestetik  Helyszín:Faluház udvara
15.00. Díszpolgárok sírjainak megkoszorúzása
18.00. Varga Sinka József Vándorkupa - Ifjúsági és felnőtt elődöntők
Helyszín: Általános iskola pályája
20.00. Falunapi díszelőadás
Presidance Company: Hungarythm – Koreográfus-rendező: Vári Bertalan

Helyszín: Faluház nagyterme A Faluházban még korlátozott számban kaphatóak az előadásra jegyek 1.000,-és 1.500,-Ft-os áron!
2010. július 25. (vasárnap)
Lovas nap:     8.00. Lovas felvonulás
  a Faluház elől indul, az alábbi utcákon sorban:Nagyköz utca, Maros utca, Kölcsey utca,Kossuth utca, Kereszt utca, Rákóczi utca,Nagyköz utca, Széchenyi utca, Cserépszín,43-as főút, Árpád utca, Jókai utca, Dózsa György utca, 43-as főút,Rózsa utca, Béke utca, Kereszt utca,
9.00. Sportnap: Ping-pong verseny - Csocsó verseny - Aszfaltrajzverseny
Helyszín: Általános iskola
9.30- Hátas ügyességi verseny
13.30- Fogatos ügyességi verseny
Gyermekprogramok  -  Állatsimogató 
Helyszín: régi futball pálya
16.00-20.00.Varga Sinka József Vándorkupa  - Ifjúsági és felnőtt döntők
Helyszín: Általános Iskola pályája
A Falunapok szponzorai: Apátfalvi Takarékszövetkezet-Bíró Antal vállalkozó-Apátfalvi Búzakalász Kft. Apátfalva-Csongrád Megyei Településtisztasági-Kft. Szeged-Dancsi és Társa Kft. Makó-Makó-Térségi Víziközmű Kft. MakóTransz-Depar Kft. Apátfalva

Mindhárom nap rendezvényeihez jó szórakozást,kikapcsolódást kívánnak a rendezők!

Szólj hozzá!

Címkék: hírek

Apátfalva díszpolgára - Fazekas István emlékére

2010.04.04. 08:45 :: andreas

Mély fajdalommal tudatjuk, hogy súlyos veszteség érte falunkat. Az apátfalvi népzene, citeramuzsika őrzője és átörökítője Fazekas István március 31-én súlyos betegségben, 73 évesen itt hagyott bennünket.

Temetése április 6-án, kedden 13 órakor lesz az apátfalvi temetőben.

  
Apátfalva díszpolgára, Fazekas István emlékére

Tegnap reggelig bíztunk, hittünk abban, hogy újra köztünk lehet, hogy becsukhatja maga mögött a kórterem ajtaját és a tőle megszokott konok hittel folytatja a munkát. Nem így történt… 2010. márciusának utolsó napján 73 évesen elhunyt Fazekas István.

Fekete zászló az iskolán, a faluházon, a polgármesteri hivatalon. A gyász feketéje. Mély és hallgatag. Bármilyen sötét is a zászlók feketéje nem képes elnyomni azt a fényt, amit Fazekas tanár bácsi egész életével, lényével sugárzott mindazokra, akiket tanított.

Tanított gyermeket írni olvasni, zenélni, dalolni. Tanított felnőttet zenélni, dalolni. Tanított mindannyiunkat kitartó szorgalomra élete példájával. Nincs Apátfalván ember, aki ne ismerte volna. Ötven évnyi tanítói, tanári pályája során több nemzedék diákjai tapasztalhatták meg emberszeretetét. 1956-ban kezdte pályáját Szegeden, majd 1962-ben Apátfalvára helyezték, az akkor még működő belső-tanyai iskolába. Később bekerült a község iskolájába és töretlen hittel folytatta munkáját, ami nem csupán az órai tanítás volt. Szervezte, irányította a gyerekek szabadidős programjait, táborokba vitte diákjait, felnőtteket oktatott a dolgozók iskolájában és mindezek mellett zenélt. Zenei tehetségét felismerve zenekarába hívta őt a Szegedi Nemzeti Színház, de ő a tanítást  választotta. Önéletrajzában így írt: „…a tanításban nagyon megszerettem a pedagógus pályát.”

Igazi tanító volt. Hiszen a gyermekek között végzett pedagógiai munkássága mellett hívatásának tekintette a kultúra terjesztését, a népzenei hagyományok megőrzését. 1982-ben az ő vezetésével jött létre a ma már Kerekes Márton nevét viselő népdalkör és citerazenekar, amely számos országos elismerésben részsült. Még a kórházi ágyból is el akart menni a legutóbbi fellépésre. Számára az utolsó fellépésre…

Egyszer megkérdeztem tőle mi a titka?  Ezt mondta: „Lássák rajtad, hogy lelkesedsz, mert másképp ők sem csinálják rendesen.”

De mára elhallgatott kopott hegedűje, citeráját többé nem szólaltathatja meg. A harang szól ma érte ám élete zenéje bennünk tanítványaiban, egykori kollégáiban, barátaiban él tovább. Halála úgy hagy bennünk örök űrt, mint ahogy élte munkája örök példa mindenki előtt.

A testtől búcsúzunk, lelke bennünk él tovább! Köszönjük, hogy voltál! Isten veled Pistus tanárbácsi!

Móricz Ágnes

Szólj hozzá!

Címkék: hírek

I. APÁTFALVI VIRÁGMAG-BÖRZE

2010.03.19. 13:52 :: andreas

Már az összes szomszédnak adott virágmagot, de még mindig van?
NE DOBJA KI, CSERÉLJE KI!
Kékből Marost lehetne rekeszteni, rózsaszín meg nincs egy szál se?
NE DOBJA KI, CSERÉLJE KI!
Már régóta szeretne virágoskertet, de nem tudja hogy kezdjen hozzá?
 
Jöjjön el a tavaszváró Virágmagbörzére, itt lesznek azok, akik segíteni tudnak – és még magot is kaphat az induláshoz!
Az apátfalvi civil szervezetek összefogásával
 
2010. március 21-én (vasárnap) 15.00 órakor az apátfalvi Faluházban
megrendezésre kerül a Virágos Apátfalváért Mozgalom első rendezvénye, az
 
I. APÁTFALVI VIRÁGMAG-BÖRZE
 
melyre szeretettel várunk minden érdeklődőt.
 
A virágmagbörzén a Rákóczi u-i óvodások és a 2.a osztályos iskolások műsorral kedveskednek.
A rendezvényen részt vesz:
Czagány Gazdabolt (Templom u. 74.), Bokréta Virágbolt (Dózsa Gy. u. 2.), Simon Mihályné Virágüzlet (Nagyköz u. 16.), Szabó Tünde Virágbolt (Széchenyi u. 117.).
 
Mit is jelent a „Virágmag-börze”? Minden asszony, akinek virágoskertje van, ősszel virágmagot, virághagymát gyűjt, hogy jövő tavasszal ismét elültesse. Általában nem annyit gyűjt, amennyire szüksége van a következő évben, hanem jóval többet. Ami kimaradt, azt elosztogatja, vagy ha senkinek nem kell, kidobja. Most arra gondoltunk, cserélgessünk közösen, vagy akiknek egyáltalán nincs, de szeretne szép virágokat háza előtt vagy udvarán, kaphasson abból, amire úgy gondoljuk nem lesz szükségünk. Aki szeretne ebben részt venni, kérjük, hogy a magokat fajtánként tegye kis zacskóba és írja rá a virág nevét.
Szeretettel várunk mindenkit március 21-én vasárnap délután a Faluházba.
 
Apátfalva Község Képviselő-testülete Településfejlesztési Bizottság, Apátfalva Község Óvodásaiért Közalapítvány, Apátfalvi Budo Klub, Apátfalvi Gazdakör, Apátfalvi Polgárőr Egyesület, Bíbic Óvoda Apátfalva, Dózsa György Általános Iskola, Hagyományőrző Csoport, Mozgáskorlátozottak Csm-i Egyesülete Apátfalvi Csoport, Nagycsaládosok Egyesülete, Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Pátfalváért Egyesület
 
Tisztelettel:
Varga Péter

 

Szólj hozzá!

Címkék: hírek

Ricanap, 2009.09.19. - Bemutatkozik Apátfalva

2009.09.18. 00:36 :: andreas

A Szeri Szeptember rendezvénysorozat következő eseményeként Ricanapra és Apátfalva bemutatkozására várjuk Vendégeinket az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark skanzenjébe.

 Az Amerikából származó növény a 16–17. században az úri kertek dísznövényeként honosodott meg hazánkban, ahonnan idővel átkerült a paraszti kertekbe, majd onnan a szántóföldek, mezsgyék szélére.

 

 

A szemekből kinyert olaj a szegények táplálkozásában játszott fontos szerepet, illetve a zsír kiváltására szolgált a böjti időszakokban, a „tányérica” szárából pedig kerítést készítettek, vagy tüzelésre használták.

 

Bár az olajütők rég eltűntek, a napraforgóolaj egyre nagyobb szerepet kap  táplálkozásunkban. Itt működés közben bemutatunk egy prést, így kiderül, manapság hogyan sajtolnak olajat a magvakból.

 

Mivel a szemek kinyerése egykor társas munkának számított, kiváló alkalom volt az éneklésre, ismerkedésre, majd a közös mulatságra, a „ricabálra”. Ezt a hangulatot idézzük fel a Ricanapon a skanzen szegedi tanyájában.

 Ezen a napon – az Emlékpark vendégeként - az egész skanzent betöltő programokkal mutatkozik be Apátfalva. A Makótól 10 kilométerre, a Maros jobb partján fekvő település gazdag néphagyományába pillanthat be az, aki szombaton ellátogat Ópusztaszerre.

 

 

Különösen érdekes a több mint 40 szereplő közreműködésével bemutatott Apátfalvi Lakodalmas, amely hitelesen idézi fel az egykori lakodalmi szokásokat a templomi kihirdetéstől egészen a mulatságig. A skanzenben 14 órakor kezdődő, közel kétórás program a falu egykori jeles vőfélyének és híres táncosának, Kardos Istvánnak is emléket állít.

 

 A skanzen portáin kézművesek dolgoznak, többek között bemutatják az apátfalvi fehérhímzés készítését, a mézeskalács díszítését, a kosárfonás mesterségét, de ki lehet próbálni a szövést, vagy a csuhézást is.

 

Megkóstolhatják a „pátfalvi kőttest”, sőt, az ügyes háziasszonyok a kemence mellett a sütés fortélyait is elleshetik.

 

A játékos kedvűek „Parasztolimpián” vetélkedhetnek, azaz kipróbálhatják magukat különböző népi ügyességi játékokban, aki pedig még többet szeretne tudni Apátfalváról, az viseleti bemutatóban és régi fotókból összeállított kiállításban gyönyörködhet.

 

Várja Önt az Emlékpark, várja Apátfalva!

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: hírek kultúra

Ünnepélyes átadások

2009.02.25. 08:27 :: andreas

Sajtóközlemény

 
Apátfalva Község Polgármesteri Hivatal
2009. február 24.
 
Apátfalva Község Önkormányzata, az általa fenntartott intézmények 2007-2008-ban jelentős fejlesztéseket hajtottak végre. Európai Uniós, hazai és saját forrásból összesen 151.926.514,- Ft. értékű projekt valósult meg Apátfalván 2008-ban. Közlekedésbiztonságot javító fejlesztések a 43-as úton, járdaépítés, útépítés és felújítás, utcanévtáblák, útbaigazító táblák kihelyezése, faültetés, esélyegyenlőséget javító intézkedések, akadálymentesítés, játszótér fejlesztés, építés; mind-mind Apátfalva élhetőbbé tételéhez járultak hozzá.
 
2009. február 26-án 15.30-tól Apátfalván különböző helyszínen ezen beruházások ünnepélyes átadására kerül sor, melynek meghívott vendége Dr. Buzás Péter országgyűlési képviselő. Az átadó ünnepségek után 17.00 órától az apátfalvi Faluház Könyvtárában (Apátfalva, Templom u. 57.) Falugyűlés keretein belül ad számot Apátfalva Község Képviselő-testülete nevében Varga Péter polgármester a településen 2008-ban elvégzett munkáról, valamint 2009-es tervekről. Dr. Buzás Péter országgyűlési képviselő a Falugyűlés vendége a Makói Kistérséget, benne Apátfalvát érintő munkájáról ad tájékoztatást.
 
Varga Péter
apatfalva.lap.hu
vargapster@gmail.com
20/533-38-43

Szólj hozzá!

Csatornaépítés Apátfalván

2009.01.09. 13:37 :: andreas

Tragédiákat előzhet meg a folyamatos karbantartás, fejlesztés

Csökkenhet a belvízveszély Apátfalván
 
Az Európai Unió is támogatja Apátfalva belvíz gondjainak megoldását. A Dél-alföldi Operatív Program belterületi csapadék- és belvízelvezetés támogatására 2007-ben kiírt pályázati kiírásán sikeresen indult Apátfalva Község; 10%-os önrésszel 91,5 millió forintos fejlesztést hajthat végre belvízelvezető csatornarendszerén.
 
Magyarország, ezen belül az alföldi települések különösen ki vannak téve a belvizek okozta veszélyeknek. Apátfalva déli településrészének belvízelvezető csatornarendszere a 70-es évek végén épült ki. Az elmúlt 30 évben csak kisebb fenntartási munkálatokat tudott elvégezni a település a csatornahálózaton, mely jelenlegi állapotában nem képes Apátfalva mélyfekvésű területeinek belvízmentesítésére. Az elfajult meder különösen 2000-ben és 2005-2006. csapadékos éveiben okozott gondot, amely a települési főgyűjtő csatorna vízelvezetési problémájának megoldását elsőrendű feladattá emelte.
Jelentős belvízi elöntések ötévente, katasztrofális belvizek 10 évente fordulnak elő Apátfalván. Kutatások szerint a szélsőséges időjárási helyzetek egyre gyakoribbá válnak, ezért a fejlesztendő létesítményhez tartozó területeken 10 éven belül jelentős belvízi elöntés lesz, amelynek negatív hatását a jelen beruházás mintegy 50%-ban tudja redukálni. Apátfalván 2000-ben történt belterületi belvízi elöntések során jellemzően lakóingatlanokban, közművekben történtek rongálódások, közegészségügyi veszélyeztetettség, valamint állategészségügyi problémák alakultak ki. Csak a lakóingatlanokban keletkezett károk helyreállítása 26 millió forintba került.
Ezen problémák kezelését megfelelően, költséghatékonyan csak megelőzéssel, az érintett közművek folyamatos karbantartásával, és fejlesztésével lehet megvalósítani. Ennek megfelelően Apátfalva Község 2007. óta folyamatos, jelentős erőfeszítéseket tesz a belvízvédekezés közműveinek karbantartására, fejlesztésére. Ennek keretében Apátfalva belvíz által leginkább veszélyeztetett részén 2007-ben a Dél-alföldi Területfejlesztési Tanács mintegy 2,5 millió forintos támogatásával kisebb fejlesztést hajtott végre, valamint önerőből 1500 m csatorna rekonstrukcióját végezte el. Azonban ennél jóval nagyobb hálózatrekonstrukciós és bővítési munka elvégzésére van szükség. Ezért óriási jelentőségű Apátfalva esetében, hogy nyert a Dél-alföldi Operatív Program felszíni vízelvezető rendszerek fejlesztésére kiírt Európai Uniós pályázaton. A 91,5 millió forint összértékű fejlesztés során 3861 méter csatorna fejlesztése valósul meg, melyből 2014 méter főgyűjtő csatorna és 1847 méter új felszíni vízelvezető csatorna építése valósulhat meg.
 
Apátfalva, 2009. január 6.                                                Varga Péter
 

Szólj hozzá!

Címkék: hírek

Jelzőlámpa Apátfalván

2008.11.01. 18:54 :: andreas

 Megkezdődtek a 43-ast érintő közlekedésbiztonsági beruházások

 Novemberben már jelzőlámpa segíti a gyalogosokat Apátfalván

  
2007-ben nyert Apátfalva a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által az egy és kétszámjegyű főutak átkelési szakaszain közlekedésbiztonsági fejlesztéseire kiírt pályázaton. A közel 12 millió forintos fejlesztés kivitelezési szakaszba érkezett, a 43-as főközlekedési úton először Apátfalván.
 
2006-tól, Románia és Bulgária Európai Unióhoz történő csatlakozása óta ugrásszerűen, drasztikusan megnőtt a 43-as főút forgalma. Ez lehetetlen helyzetbe hozta a főút által kettészelt településeket Szegedtől Nagylakig. A rendkívül magas forgalom, köztük a napi kétezer kamion szinte elviselhetetlenné tette az út két oldalán élő mintegy 50000 ember mindennapi életét. Az úton való átkelés, felhajtás, lehajtás életveszélyessé vált, a főút menti házak kritikus zaj, rezgés, porszennyezésnek vannak kitéve, jelentősen rontva ezzel az itt élők életminőségét.
A forgalom lassítására, a balesetveszély elhárítására Apátfalván több intézkedést vezettek be 2007-ben, melynek során radaros sebességmérő, kommunikációs eszközt telepítettek a 43-as Makó felőli bevezető szakaszán, és a forgalombiztonsági szempontból legkritikusabb szakaszon polgárőrök segítették az átkelésben a gyalogosokat. Emellett a 43-as Főközlekedési Út Területfejlesztési Önkormányzati Társulás képviseletében Apátfalva Község polgármestere, Varga Péter és Dr. Buzás Péter, a térség országgyűlési képviselője folyamatosan igyekezett a figyelem középpontjában tartani az út okozta problémákat, ezzel megoldásra ösztönözni a döntéshozókat, az állami közút kezelőjét. Ennek eredményeként a Közlekedési tárca 2007-ben megnyitott egy 500 milliós pályázati alapot, melyre a 43-as menti települések szinte kivétel nélkül pályáztak – sikeresen.
Apátfalván két új forgalombiztonsági berendezéssel biztosított gyalogátkelőhely, valamint egy nyomógombos jelzőlámpával biztosított gyalogos-átkelőhely fejlesztése, kivitelezési munkálatai kezdődtek meg a múlt héten a járdakapcsolat kiépítésével. A munkálatokat végző vállalkozás szerint novemberben már üzembe helyezik az apátfalvi berendezéseket.
Ezzel azonban véglegesen nem oldódnak meg Apátfalva 43-as főút okozta problémái, hiszen az M43-as Makóig történő elkészültével Apátfalva, Magyarcsanád, Nagylak közlekedésbiztonsági helyzete még súlyosabbá válik. Ezért a belterületi kerékpárút megvalósítása után Apátfalva tovább pályázik Makóval közösen külterületi kerékpárút megvalósítására, valamint felújítja, ezáltal biztonságosabbá teszi a 43-as mentén lévő összesen 6 buszmegállót is 2009-ben.
 
 
Apátfalva, 2008. október 27.
 
Varga Péter

Szólj hozzá!

Címkék: hírek

"Black Bull Pub & Restaurant - Apátfalva

2008.10.26. 23:39 :: andreas

Új étterem nyílik Apátfalván: "Fekete Bika Étterem" néven

2008.október 30-a nevezetes dátum lesz a falu újkori történetében. Hosszú idő után nem bezár - hanem kinyit egy szórakozóhely. Új színfolt az igényesen kialakított vendéglátóhely, amely elsősorban a fiatalokat célozza meg. Az étterem azonban egyaránt alkalmas ebéddel ill. vacsorával egybekötött üzleti megbeszélések lebonyolítására, családi események megrendezésére. A határ közelsége miatt akár nemzetközi találkozók helyszíne is lehet. 

Bepillantást nyertem az üzlet  földrajzi elhelyezkedésére vonatkozó utalására és tervezett bevezetőjébe :

" "Apátfalva a Viharsarok déli, földrajzilag a Békés-Csanád-i löszháthoz, a mezőgazdasági termelés egyik legalkalmasabb vidékéhez tartozik. A múltban a régi Csanád megyében, a jelenlegi Magyarcsanád helyén feküdt. Ma Csongrád megye déli részén, a Maros folyó jobb partján, Makótól keletre, tíz kilométer távolságra fekszik s a 43-as főközlekedési út szeli ketté. Apátfalva már Szent István király korában is lakott terület volt. 1332-ben templommal és lelkésszel rendelkezett. Az első írásos emlék 1334-ből való, mely "Pothfalu"-nak említi. Egy 1447-ben kelt oklevélben a "Patfalva" nevet viseli. Az Apátfalva név eredete nem tisztázott, de a falu lakossága ma is a régi elnevezés szerint, "Pátfalvának" nevezi a mintegy 3500 lelket számláló, istenfélő, keményen dolgozó, vendégszerető emberek lakta községet."
A Fekete Bika Pub és Étterem Apátfalván a 43-as út mentén található.
A közel egy évig tartó felújítás során az étterem új egyedi külső és belső arculatot kapott. A betérő vendég hangulatos, igényes környezetben választhat ét- és itallapunkról. A hagyományos és magyaros ízeken kivül az inyencek is kedvükre csemegézhetnek kínálatunkból.
A kellemesen elköltött ebéd vagy vacsora reményeink szerint olyan maradandó gasztronómiai élményt nyújt, hogy jellemző lesz a visszatérő vendég nálunk.""

 

 Az étterem bejárata -esti fényben.

1 komment

Címkék: hírek vállalkozó zölleiné takács anna

Apátfalvi lakodalmas az ötvenes években - fotókon

2008.10.19. 12:10 :: andreas

Szegedi Ifjúsági Napok 1955-ben 

  A képen balról Balázs (Gonda) István, Fejes (Cina) Mari, Beke Mihály, Molnár Bandi,
Púró Márti, Kardos András, Bernát István

 

A képen balról: Szakál Bandi bácsi és Rozika néni az örömszülők, Beke Pista bácsi klarinét,Fejes Pista  trombita, Púró Márti menyasszony,Kardos András völegény, Beke Miska (háttérben), Juliska néni és Kardos István bácsi a vőfély. 

 

  

 A képen Varga (Kukucs) Ferkó,Mátó Manyi és Beke Mihály látható.
 


A fényképeket Beke Mihálytől kaptam. 

Akinek van tudomása hasonló képekről jelezze legyenszíves.
Köszönöm.

Szólj hozzá!

Címkék: apátfalvi lakodalmas

süti beállítások módosítása