HTML

Pátfalvai korrajz

Apátfalva község korrajza. Célom elsősorban az itt élő emberek szemével láttatni a falut. A minden napok történései hogyan határozzák meg a jövőt. Miben rejlik a továbblépés lehetősége. Van-e erre akarat? Vannak-e akik ezért tennének? Vagy bízzuk arra a néhány emberre akik eddig is hajlandóak voltak akár áldozatokra is? Vannak akikről tudunk, vannak akiket meg kell találni!

Apátfalvi képek

Utolsó kommentek

Naptár

szeptember 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Miért nincs néprajzi múzeum Apátfalván?

2012.09.15. 11:17 :: andreas

Lehet, hogy ebben a gazdasági helyzetben  nem időszerű a téma felvetés, de ami tény az tény:A faluban nincs múzeum, amelynek  feladata lenne Apátfalva történetére vonatkozó tárgyi emlékanyag gyűjtése, feldolgozása, a rendezett gyűjtemény  bemutatása az érdeklődőknek ill. a téma kutatóinak. 

„a múzeum jelképezi a jelen tiszteletét a múlt iránt és hitét a jövőben” (M.de Biran).1

A múzeum „templom, ahol megállt az idő” Germain Bazin.2

Tanyamúzeum a falu szélén

Az idei falunapokra ellátogattam lányommal és unokámmal szülőfalumba.Az érdeklődésem az interneten elérhető  „Beke Lovas Szállás” ( http://bekelovasszallas.gportal.hu ) keltette fel. Könnyen megtaláltam a helyet amely nekem mindig  Antal Balázs tanya marad. Gyerekkoromban itt játszottam a tanya jelenlegi működtetőjével sokak Manyi nénijével, szüleink – rokonok lévén - összejártak és nagy kártyacsatákat vívtak ott, ahol ma nagy dolgok vannak készülőben.

Végig jártuk a tanyát és környékét, megnéztük  az állatokat az istállókban. Majd az épületek jöttek sorra: előbb a szállást ahol kulturált körülmények között lehet pihenni. Itt előkerültek régiségek a vendégek által nem használt helyiségekben: régi bútorok , használati tárgyak,fali díszek.(Bemutatókra készült anyagok: csutkababa, mákgubó formák,stb is). Utána átmentünk a régi tanya épületbe amelyből a tervek szerint kialakításra kerül a tanyamúzeum. A helyiségekben már sok minden megtalálható ami a leendő  kiállítás anyaga. A belső szobában még áll a kemence, amelynek kuckója hasonló mint amilyenben egykor  szerettem aludni nagyszüleimnél. „Manyi nénivel” beszélgettünk az elmúlt gyerekkorunkról,megélt élményeinkről, majd a  jelenről amely a küzdelemről szól a faluval. Nem mindenkinek tetszik ami itt sarjad - útban van a tanya bizonyos jövőbeli elképzeléseknek. És természetesen bizakodással beszéltünk a jövőről, hogy milyen jó lesz ha elkészül minden és a nagyközönség is látogathatja. 
 
Vegyes érzésekkel jöttem el. Egyrészt örültem a visszaemlékező beszélgetésnek és tetszik ami ott létesül. Másrészt aggódom,hogy sikerül-e?

A faluban nem tudom mi elérhető a régiségekből, a ma ott élő fiatalok mit tudnak a múltról:származásukról, hagyományokról. Ha érdekelné Őket hol tudnának utána nézni. Lehet hogy van ilyen csak én nem tudok róla, de akkor más sem aki a falu iránt érdeklődik.
A Szigetházban vannak tárgyak amelyek megtekinthetők. Szerintem nem ott van az igazi helyük. Azt sem mondom, hogy csak az Antal tanya az. De az igazi falumúzeum - amelyet ma skanzennek3 is hívunk - szerintem csak tágabb  környezetben, a falusi életet bemutatni tudó épületekkel képzelhető el. Ezért támogatható a Beke család kezdeményezése. A falu vezetésének is támogatnia illene a jelenlegi helyen erkölcsileg és anyagilag egyaránt. Vagy ha nem, akkor  biztosítani kell  a célnak megfelelő területet épületekkel. A mai árak mellett megfizethető egy célnak megfelelő ingatlan. Biztos vagyok abban hogy  a falubeliek is támogatnák aktív részvétellel a megvalósulást.

Reméljük még nem késtünk el nagyon – bár már sok mindent széthordtak "városiak" az anyagi haszonszerzés reményében.

 

1 , 2 Az idézetek Demeter Ágota „Múlt,jelen és jövő találkozása – múzeumok Kolozsváron 2007-ben” című tanulmányából valók.

A világ első szabadtéri néprajzi múzeumát, a stockholmi Skansent (ejtsd: szkanszen) egy stockholmi szigeten nyitották meg a XIX. század végén. Ezért a szabadtéri múzeumokat napjainkban a svéd intézmény nevének átvételével skanzeneknek (németesen) is nevezik.

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: hírek andreas hagyományőrzés

A bejegyzés trackback címe:

https://patfalvaikorrajz.blog.hu/api/trackback/id/tr164778457

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.