HTML

Pátfalvai korrajz

Apátfalva község korrajza. Célom elsősorban az itt élő emberek szemével láttatni a falut. A minden napok történései hogyan határozzák meg a jövőt. Miben rejlik a továbblépés lehetősége. Van-e erre akarat? Vannak-e akik ezért tennének? Vagy bízzuk arra a néhány emberre akik eddig is hajlandóak voltak akár áldozatokra is? Vannak akikről tudunk, vannak akiket meg kell találni!

Apátfalvi képek

Utolsó kommentek

Naptár

július 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31

Apátfalva díszpolgára - Fazekas István emlékére

2010.04.04. 08:45 :: andreas

Mély fajdalommal tudatjuk, hogy súlyos veszteség érte falunkat. Az apátfalvi népzene, citeramuzsika őrzője és átörökítője Fazekas István március 31-én súlyos betegségben, 73 évesen itt hagyott bennünket.

Temetése április 6-án, kedden 13 órakor lesz az apátfalvi temetőben.

  
Apátfalva díszpolgára, Fazekas István emlékére

Tegnap reggelig bíztunk, hittünk abban, hogy újra köztünk lehet, hogy becsukhatja maga mögött a kórterem ajtaját és a tőle megszokott konok hittel folytatja a munkát. Nem így történt… 2010. márciusának utolsó napján 73 évesen elhunyt Fazekas István.

Fekete zászló az iskolán, a faluházon, a polgármesteri hivatalon. A gyász feketéje. Mély és hallgatag. Bármilyen sötét is a zászlók feketéje nem képes elnyomni azt a fényt, amit Fazekas tanár bácsi egész életével, lényével sugárzott mindazokra, akiket tanított.

Tanított gyermeket írni olvasni, zenélni, dalolni. Tanított felnőttet zenélni, dalolni. Tanított mindannyiunkat kitartó szorgalomra élete példájával. Nincs Apátfalván ember, aki ne ismerte volna. Ötven évnyi tanítói, tanári pályája során több nemzedék diákjai tapasztalhatták meg emberszeretetét. 1956-ban kezdte pályáját Szegeden, majd 1962-ben Apátfalvára helyezték, az akkor még működő belső-tanyai iskolába. Később bekerült a község iskolájába és töretlen hittel folytatta munkáját, ami nem csupán az órai tanítás volt. Szervezte, irányította a gyerekek szabadidős programjait, táborokba vitte diákjait, felnőtteket oktatott a dolgozók iskolájában és mindezek mellett zenélt. Zenei tehetségét felismerve zenekarába hívta őt a Szegedi Nemzeti Színház, de ő a tanítást  választotta. Önéletrajzában így írt: „…a tanításban nagyon megszerettem a pedagógus pályát.”

Igazi tanító volt. Hiszen a gyermekek között végzett pedagógiai munkássága mellett hívatásának tekintette a kultúra terjesztését, a népzenei hagyományok megőrzését. 1982-ben az ő vezetésével jött létre a ma már Kerekes Márton nevét viselő népdalkör és citerazenekar, amely számos országos elismerésben részsült. Még a kórházi ágyból is el akart menni a legutóbbi fellépésre. Számára az utolsó fellépésre…

Egyszer megkérdeztem tőle mi a titka?  Ezt mondta: „Lássák rajtad, hogy lelkesedsz, mert másképp ők sem csinálják rendesen.”

De mára elhallgatott kopott hegedűje, citeráját többé nem szólaltathatja meg. A harang szól ma érte ám élete zenéje bennünk tanítványaiban, egykori kollégáiban, barátaiban él tovább. Halála úgy hagy bennünk örök űrt, mint ahogy élte munkája örök példa mindenki előtt.

A testtől búcsúzunk, lelke bennünk él tovább! Köszönjük, hogy voltál! Isten veled Pistus tanárbácsi!

Móricz Ágnes

Szólj hozzá!

Címkék: hírek

A bejegyzés trackback címe:

https://patfalvaikorrajz.blog.hu/api/trackback/id/tr61893298

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.