HTML

Pátfalvai korrajz

Apátfalva község korrajza. Célom elsősorban az itt élő emberek szemével láttatni a falut. A minden napok történései hogyan határozzák meg a jövőt. Miben rejlik a továbblépés lehetősége. Van-e erre akarat? Vannak-e akik ezért tennének? Vagy bízzuk arra a néhány emberre akik eddig is hajlandóak voltak akár áldozatokra is? Vannak akikről tudunk, vannak akiket meg kell találni!

Apátfalvi képek

Utolsó kommentek

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Apátfalvi lakodalmas - Csala Piri egykori népi táncos

2008.07.06. 11:08 :: andreas

Érdekes riportot készítettem - igazából nem is nevezném annak. Inkább csak „beszélgetés” édesanyámmal, akit az egykori „apátfalvi lakodalmas”- ról faggattam. Az emlékek nehezen jöttek elő, többször is neki futottunk.

 

- Úgy hírlik felújítják a faluban a régi lakodalmas táncműsort. Mesélj nekem légy szíves az „apátfalvi lakodalmas”- ról. Ahogy említetted már régebben – Te is szerepeltél benne.

Örülök neki, hogy felelevenítik a régi apátfalvi táncokat. Annak idején mi nem tartottuk ezt akkora eseménynek mint ahogy ma tűnik. Az idő megszépítette. Az idősebbek közül sem mindenki nézte jó szemmel. Azt mondták csak bohóckodás az egész – haragudtak hogy ilyennel töltjük az időnket. Ez részben érthető volt: az emberek többségének a lakodalmas szokások és a táncok természetesek voltak – nem értették miért kell ezt külön tanulni és aztán mutogatni. Szerencsére azonban voltak akik támogatták és türelemmel tanítottak bennünket.
 
Mikor alakult és hogyan épült fel a „táncegyüttes”
 
Ha jól emlékszem 1953 őszén alakult egy kisebb csoporttal az apátfalvi népi együttes.
Kardos István vőfély, Kovács Lajosné-Margitka néni – tánctanár, és Szigethy György néprajzszakos tanár vezetésével.
Az élő zenét Beke Pista bácsi és zenekara adta.
Az együttes tagjai voltak: az idősebbekkel kezdeném. Először is Kardos István bácsi – aki később a népművészet mestere címet kapta, - felesége Juliska néni, aki élete végéig az apátfalvi népviseletet hordta. Kerekes „Burkus” Marci bácsi és felesége, Gyenge Matyi bácsi és felesége, Deszpod Pista bácsi és felesége Kardos Ilona néni, aki a vőfély Pista bácsinak volt a húga.Tisza Jani bácsi és felesége Rozika néni, Tisza Pali bácsi és felesége.
A fiatalok - fiúk: Gonda Pista, „Kukucs” (Varga) Ferkó, Barta András, Bernát Jóska, az ötödikre sajnos nem emlékszem. 
A lányok: Tisza Juci, Tisza Erzsi, Mátó Kati, Mátó Manyi és Csala Piri (jómagam).A
kislányok: Csala Manci, Csala Erzsi, Kovács Margit, Balogh-Vígh Mari, Vári Mari.
A menyasszony Fejes „Púró” Márti, a vőlegény Kardos András.
 
Emlékezetem szerint a színpad úgy volt felépítve, hogy a balszélen volt a „menyasszonyos ház”, jobboldalt pedig a „vőlegényes ház”
A műsorszám úgy kezdődött, hogy elindult a menet a vőféllyel az élen, utána a vőlegény gyöngyös bokrétás kalapban, fehér bő ujjú ingben és fényes gombos mellényben,csizmában - amely kemény szárú volt. A vőlegény mellett két fiú, utána a többi fiú és a népviseletbe öltözött idősebb párok. A táncoló-mulató menetet kísérte a zenekar.
Amikor a lányos házhoz értek fogadta őket a menyasszony szüleit játszó Kerekes Marci bácsi és felesége, meg az egész lánycsapat a menyasszonnyal az élen. Mindenki apátfalvi népviseletbe volt öltözve. A lányokon-asszonyokon öt alsószoknya kikeményítve, a felső szoknya és a csipkés aljú kötény, felülről az ingváll és a mellény. Az  idősebb asszonyokon az úgynevezett „testhez álló” és a fejükön selyemkendő. A menyasszonynak gyöngyös pártája volt derékig érő szalagokkal.
 A menet énekelve érkezett a lányos házhoz. A
„Jaj de hosszú az az út,
amelyen a barna legény elindult,
barna legény térj vissza az utadról,
emlékezz a szombat esti szavadról.
Hosszú útról visszatérni nem lehet,
a szerelmet eltitkolni nem lehet,
a szerelem szélesebb a tengernél,
árvább vagyok a lehulló levélnél.”

népdalt adták elő. Mikor megérkeztek a vőfély kezdte mondani a lány kikérő rigmust, amely humoros volt és legalább tíz percig tartott. A lányos szülők kiadták a menyasszonyt és együtt indult a menet a vőlegényes házhoz. Útközben énekeltek, táncoltak.
A vőlegényes házhoz közeledve a zenekar rákezdte a „marsot”, mindenki táncolt és énekelt:
„Gyere ki Te vén boszorkány
nézd meg kit hoztunk!
Szőkét-e barnát-e
Kiért fáradtunk.
Ha nem tetszik visszavisszük édesanyjának,
Ki fölnevelte szép menyasszony lányának
.”
 
A vendég fogadására a menet elé jöttek az örömszülők és elkezdődött a mulatás.
Először a lányok tánca, amelyben égő gyertyával körbe fogták az újpárt és kiabálták:
„Sánta-e a menyasszony?”
Tánc közben a menyasszony csipkés keszkenővel eloltotta a gyertyákat.
A vőfély vezetésével elkezdődött a legények tánca: köralakban járták és körben csapkodták a csizmájuk szárát. Ezután következtek a kislányok táncukkal. Utána az egész együttes táncra perdült. Az idősek járták a régi szép pörgetős csárdásokat, amit csak Ők tudtak.
És eljött az idő amikor a menyasszonyról lekerüljön a gyöngyös párta: a keresztanya elvitte átöltözni.
Az ott maradottak félkörbe állva népdalokat énekeltek. Amikor a vőfély visszahozta a menyasszony – menyecskét egy hosszú rigmust adott elő, melynek a vége így szólt:
 
„....Míg menyasszonyunkat visszahozza lába,
Ez a kis menyecske vegyen részt a táncban”
 
Mikor a táncnak vége lett a menyecskét leültették és pólyás babát tettek az ölébe és énekeltek:
 „Ma menyasszony,holnap asszony,
Holnapután komámasszony.”
 
A vőlegény kalapjáról is lekerült a gyöngyös bokréta és eljárták az új párok csárdását. Az egész együttes táncra perdült és így ért véget a lakodalom. Zeneszóra mindenki meghajolt és levonult a színpadról, legutoljára zenekar.

 - Mennyi ideig tanultátok be a műsort és hol voltak a próbák?
 
Amikor az együttes összeállt még hetente voltak próbák,de később már ment minden próba nélkül is – mindenki tudta a dolgát. A próbák a Glück-házban voltak – akkor még a jelenlegi kultúrház nem volt meg.
A táncokra felkészülésnél az idősebbek segítettek a fiataloknak beöltözni, a sok szoknyát igazgatni. Marci bácsi mutatta be a régi táncokat.
A fellépésekre már Margitka néni és Gyuri bácsi nem jött velünk.
Különböző helyeken szerepeltünk: Apátfalván többször is. Volt rá igény: a szép ruhák, a jó zene vonzotta közönséget.
Azonkívül Hódmezővásárhely, Makó, Pitvaros, Nagylak, Magyarcsanád,Kiszombor,Földeák és még sorolhatnám ahol bemutattuk a műsorunkat.
Nem emlékszem pontosan, hogy meddig működött az együttes,de jöttek a nyári munkák és valahogy szétszéledt a társaság. Az idősek betegeskedtek, a fiatalok házasodtak és már új tagok nem jöttek az együttesbe.
 

Szólj hozzá!

Címkék: apátfalvi lakodalmas népi tánc csala piri elszármazott

A bejegyzés trackback címe:

https://patfalvaikorrajz.blog.hu/api/trackback/id/tr16555519

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.