HTML

Pátfalvai korrajz

Apátfalva község korrajza. Célom elsősorban az itt élő emberek szemével láttatni a falut. A minden napok történései hogyan határozzák meg a jövőt. Miben rejlik a továbblépés lehetősége. Van-e erre akarat? Vannak-e akik ezért tennének? Vagy bízzuk arra a néhány emberre akik eddig is hajlandóak voltak akár áldozatokra is? Vannak akikről tudunk, vannak akiket meg kell találni!

Apátfalvi képek

Utolsó kommentek

Naptár

február 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28

A fehérhímzés "apostola" - Langó Terézia (Terike néni) emlékére

2017.10.30. 23:11 :: andreas

Vargáné Nagyfalusi Ilona: Emlékező sorok

1927-ben született Langó Terézia, Terike néni, aki egész életében Apátfalván lakott, s akit apátfalvi fehérhímzés „apostolának” nevezhetünk. Terike néni gyermekkorában még a hagyományos háromosztatú vályogházakban éltek az apátfalviak, tisztaszobáikban felvetős ágyak magasodtak. Az asszonyok még nagy farban igyekeztek a szentmisére, kezükben a fehérhímzéses imakönyvtakarókkal. Ám a „kivetkőzés”, a viselet elhagyása már Apátfalvára is jellemző volt. Nem értékelték igazán az örökséget, mindenki a modernet, a másét tartotta értékesnek.
Terike néni gyönyörűen tudott kézimunkázni, 1970-ben Makón, kézimunka kiállításon, szalaghorgolásos asztalterítőjével első díjat érdemelt ki. Ez után kérte fel Sánta Valika a nőbizottság tagja, hogy legyen a TSZ-ben dolgozó asszonyok hímző szakkörének a vezetője. Terike néni eljárt továbbképzésekre, ahol megismerkedett a befutott népművészekkel, és megtanulta a mintakészítést is. Mindig nagy hangsúlyt fektetett az eredeti mintákra, a hiteles színhasználatra, a minőségi hímzésre.
Meglepődve tapasztalta, hogy a Csongrád Megyei Hímző Szakkörben milyen sok apátfalvit hímeznek. Ekkor jött neki belülről a felismerés, hogy „de szép volt annak idején a felvetős ágy. Három menyecske került a házhoz, 3x8 hímzett párna felvetve sorban a tisztaszobában. Gyönyörű volt, én még láttam eredetiben.” – mondta egy beszélgetésünkben. Ettől kezdve azon is munkálkodott, hogy „terjedjen a fehérhímzés, hogy meglássák benne a szépet, az értékeset”.
Terike néni és a makói Kovács Józsefné hímző-körvezetők részvételével elkezdődött a régi terítők, párnavégek ingek gyűjtése, archiválása Kiszomboron, Apátfalván, Tápén és Makón. Az apátfalvi fehérhímzés továbbélése szempontjából Terike néninek köszönjük, hogy Apátfalván a hímző szakkörben a már majdnem feledésbe menő fehérhímzést megtanította az asszonyoknak. A hímzésminták gyűjtésével melyet a múzeumok őriznek értékmegőrző munkát végzett. Az eredeti minták újratervezésében, a megváltozott életkörülményekhez való alkalmazásban is jeleskedett. Harminc évig volt a hímző szakkör vezetője. 1998-ban az akkori képviselőtestülettől, munkája elismeréséül „Apátfalva községért” kitüntetést kapott.

A hímző társak, a szakkörök tagjai, a szakma, a múzeumi gyűjtemények vezetői, a néprajzosok és a volt ismerősök mind szeretettel gondolunk Terike nénire, megköszönve a fehérhímzésért végzett felbecsülhetetlen munkát. Emlékét megőrizzük, munkáját folytatjuk.

Nyugodjék örök békében!

 

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://patfalvaikorrajz.blog.hu/api/trackback/id/tr2212804190

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.